Az Európai Parlament és a nemzeti miniszterek tanácsa a hetedik informális tárgyalásuk után egyeztek meg a kiküldött munkavállalók jogairól, amelyeket az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. A még nem hivatalos megállapodás értelmében a külföldön dolgozó, de például Magyarországon bejelentett munkavállalók ugyanazt a minimálbért kell, hogy kapják, mint annak az országnak az állampolgárai, ahol dolgoznak. Ezen kívül ugyanazok a juttatások, például cafeteria, utazási és szállási támogatás illetik meg őket, amelyeket a helyi kollektív szerződések biztosítanak a helyi munkavállalóknak.

A fuvarozási ágazatra külön szabályok vonatkoznak, amelyeket egyelőre nem részleteztek a tárgyalásokat vezető politikusok.

Zornyica Ruszinova, a bolgár munkaügyi miniszter, Elisabeth Morin-Chartier, az Európai Parlament francia néppárti képviselője, Agnes Jongerius, az EP holland szocialista képviselője, és  Marianne Thyssen, a foglalkoztatási ügyekért felelős belga EU-biztos  zárta le a hosszú vitát szerda éjszaka.

Mindannyian arról beszéltek a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón, hogy egy olyan megállapodás született, ami áthidalja a különbségeket a keleti és a nyugati tagállamok, baloldal és jobboldal, munkaadók és munkavállalók között.

A nyugat-európai szakszervezetek régóta hangoztatott sérelme, hogy a keleti tagállamokból érkező munkavállalók kiszorítják a helyi munkaerőt a piacról. Ugyanis, mivel a munkaadóikat nem kötik a nyugati szabályok, mint például a kelet-európainál magasabb minimálbér, olcsóbban dolgoztathatnak, mint a helyiek. Különösen az építőiparban jelentkezik ez az összeütközés.

A kelet- és közép-európai cégek a másik oldalon azért lobbiztak, hogy ne kelljen nyugat-európai bért fizetniük az otthon bejelentett munkavállalóiknak, mert ez csődbe vinné őket.

A szerdai informális megállapodást jóvá kell, hogy hagyja az Európai Parlament többsége, és a nemzeti miniszterek tanácsa is ahhoz, hogy jogszabály válhasson belőle.

 

A társadalombiztosításra nem vonatkozik a megállapodás

A szerdai megállapodás csak a bérekre és a béren kívüli juttatásokra vonatkozik, a társadalombiztosítási hozzájárulásra nem. Az Európai Unió arra nem kötelezheti a munkaadókat, hogy a helyi társalombiztosítási díjakat fizessék a kiküldött munkavállalóik után. Marianne Thyssen egy tavaly márciusi interjúban arról beszélt az EUrologusnak, hogy már ez is versenyelőnyt biztosít a keleti tagállamok cégeinek, mert az általában véve olcsóbb kelet-európai TB-díjak miatt így is kevesebbet kell költeniük a dolgozóikra.

Csütörtökön hozzátette, hogy habár a társadalombiztosítási szabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az Európai Bizottság szívesen látna jobban összehangolt TB-szabályozást az EU-ban, és a jövőben erre fogják biztatni a tagállamokat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!