Két erő feszül egymásnak, amikor változtatni szeretnének az európai vízum szabályokon. Egyrészt jó lenne, ha minél több amerikai, kínai és más országbeli turista jönne Európába, mert ők sok pénzt itt hagynak. Az uniós gazdasági termelés (GDP) tíz százalékát az idegenforgalom és az utazás termeli. Ezért a turistáknak meg kell könnyíteni a vízumhoz jutást.

Ugyanakkor a terrorveszély miatt szigorúbban is kell ellenőrizni, hogy ki utazhat be Európába.

Az Európai Bizottság szerdán javaslatokat tett a Schengen-zóna Vízumkódexének reformjára, amelyben próbálta összebékíteni ezt a két kívánalmat. Ránézésre úgy tűnik, hogy a turizmus érdekei kaptak nagyobb hangsúlyt a tervekben.

105 ország állampolgárainak kell vízumot igényelnie a Schengen-zónába. Afrikából mindegyik országból csak vízummal lehet beutazni. A Távol-Keletről Japán, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Kelet-Timor, Vanuatu, a Salamon-szigetek, Ausztrália és Új-Zéland állampolgárai jöhetnek vízum nélkül. Amerikában a legtöbb országból vízum nélkül jöhetnek, kivéve Belizét, Kubát, Jamaikát, Haitit, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Guyanát, Suriname-ot és Bolíviát. 

Az európai és közel-keleti országok közül az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Grúzia, Ukrajna, Moldova, Macedónia, Albánia, Montenegró, Szerbia, és Bosznia-Hercegovina élvez vízummentességet a Schengen-zónába.

A turistáknak egyszer kell csak vízumot kérniük, és azzal beutazhatják a Schengen-zónát. Többen is jönnek látogatóba, amióta 2010-ben életbe lépett az egységes Vízumkódex, és amióta kilábalt a világ a gazdasági válságból. Egy Schengen vízummal 26 Schengen-országban lehet tartózkodni legfeljebb 90 napig.

Nagy-Britanniába, Horvátországba, Romániába, Bulgáriába és Ciprusra nem érvényes a Schengen-vízum. Izlandra, Norvégiába és Svájcba viszont érvényes, úgy is, hogy ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak.

A javasolt újítások

• 15 nap helyett 10 nap alatt bírálják el a kérelmeket az európai hatóságok.
• Már 6 hónappal az utazás előtt be lehessen nyújtani a kérelmet. Eddig legkorábban három hónappal az utazás előtt lehetett ezt megtenni. Ezzel időben nyilván jobban eloszlanának a kérvények, mert a legtöbben nyáron utaznak Európába.
• Elektronikus úton is ki lehessen tölteni és aláírni a kérelmeket. A jelentkezés első részét most is az interneten kell kitölteni, de aztán a kinyomtatott kérelemmel személyesen be kell menni valamelyik konzulátusra. Az Európai Bizottság idén elkezdi vizsgálni, hogy hogyan lehet ezt a részt megfelelően helyettesíteni. Ennek ellenére, az első alkalommal, amikor valaki Schengen-vízumot igényel, mindenképpen be kell majd menni ezután is a hivatalba, hogy le tudják venni a kérvényező ujjlenyomatát.
• Harmonizált szabályok vonatkozzanak a többszöri beutazásra jogosító vízumokra, hogy könnyebben meg lehessen akadályozni a vízum shoppingot, vagyis, hogy valaki több tagállamban is benyújtja a kérelmét abban a reményben, hogy valahol könnyebben kap majd beutazási engedélyt.
• Többszöri beutazásra jogosító vízumot állítanak majd ki a kedvező „vízummúlttal” rendelkező, megbízható rendszeres utazók számára.
• A többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejét fokozatosan felemelnék 1 évről 5 évre, miközben újra és újra ellenőrzik, hogy az utazók eleget tesznek-e a beutazási feltételeknek.
• Bevezetnék a hét napos vízumot, amit szezonálisan bocsátanának ki a külső szárazföldi és tengeri határokon. Ezek csak abban az országban lennének érvényesek, amelyik kiadta őket. 
• 2006 óta nem változtatták a Schengen-vízumok árát. Most 60-ról 80 euróra emelnék. Ebből fedeznék a konzuli személyi állományt, a biztonsági ellenőrzések erősítését, az informatikai berendezések és szoftverek frissítését. A nyolcvan eurós ár még így is elég olcsó nemzetközi összehasonlításban. Kínába 125 euróba kerül egy turista vízum, az USA-ba 133, Új-Zélandra 100, Indiába 90 eurót kérnek érte.

Biztonság

• Szigorúbban ellenőriznék, hogy a vízummentességet élvező országok eleget tesznek-e a vízummentesség feltételeinek. Például, ha egyikük nem fogadja vissza megfelelően az irreguláris migránsokat, köztük azokat, akik szabályos vízummal beutaznak a Schengen-övezetbe, de túllépik a megengedett tartózkodási időt.
• Felül fogják vizsgálni a Vízuminformációs Rendszert (VIS), hogy a határőrök és a vízumügyi tisztviselők hatékonyabban dolgozhassanak. Ezen a rendszeren keresztül a nemzeti hatóságok biztonsági célokból hozzáférhetnének a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és engedélyek adataihoz.
• A vízumkérelmeket ellenőriznék a releváns biztonsági és migrációs adatbázisokban, az újonnan létrehozott határregisztrációs rendszerben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS). Ehhez meg kell oldani, hogy ezek az adatbázisok egymással kompatibilisek legyenek, és ki kell fejleszteni egy egységes keresőportált.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !