Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik hozzá, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Három dolog akadályozza egyelőre a közös pénz bevezetését. A mostani állás szerint

• az államadósság 13 százalékponttal magasabb, mint az elvárás;
• az infláció 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kritérium;
• a kormány egyelőre nem vesz részt abban a mechanizmusban, ami a forint árfolyamának kilengését méri az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, teljesítenénk ezt a feltételt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt.

Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. Egy tagállamnak öt gazdasági feltételt kell teljesítenie, hogy bevezethesse az eurót, ezeket értékeli a riport.

Mik a feltételek?

 

Árstabilitás: most majdnem rendben van

Az árstabilitást úgy méri az Európai Bizottság, hogy megnézi, az elmúlt évben mennyit nőtt egy fogyasztói termékkosár ára. Ebben a kosárban olyan termékek és szolgáltatások vannak,  amelyek  az EB magyarázata szerint  „a háztartások végső fogyasztási kiadásának részét képezik”.

Ha ez a változás legfeljebb 1,5 százalékkal magasabb, mint a legstabilabb árakat felmutató három országban mért növekedés, akkor teljesül a kritérium. 2018 márciusában, amikor a jelentést véglegesítették, Cipruson, Írországban és Finnországban mérték a legkisebb inflációt. Hozzájuk képest határozták meg a referenciaértéket. Magyarország a márciusban mért 2,2 százalékos inflációjával éppen, 0,3 százalékponttal túllépte ezt az értéket.

2014-től 2016-ig egyébként teljesítettük ezt a kritériumot, és az előrejelzés szerint 2019-ben méginkább a közelébe kerülünk.

Államháztartás: a hiány megfelelő, az adósság sok, de csökken

Ha egy ország be akarja vezetni az eurót,  az államháztartás hiánya nem lehet magasabb, mint a nemzeti össztermék, a GDP három százaléka. Magyarországon ez az érték 2017-ben 2 százalék volt, 2018-ban 2,4 százalék lesz, 2019-ben pedig 2,1 százalék az Európai Bizottság prognózisa szerint.

A következő feltétel, hogy az államadósság a GDP 60 százalékára rúghat legfeljebb. Magyarországon 2017-ben 73,6 volt ez az arány. 2018-ra 73,3 százalékot, 2019-re 71 százalékot jósol az uniós testület.

Hosszú távú kamatszint

A gazdasági felzárkózás egy általános mérőszámaként azt is nézi az Európai Bizottság, hogy a hosszú távú értékpapírok kamatlábai nem emelkednek-e túlzottan. A legkisebb inflációjú három tagállam kamatlábainál legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb ez az érték, ha egy ország szeretné bevezetni az eurót.

Tavaly március és idén március között Magyarországon 1,5 százalékkal volt magasabb ez az érték, mint a három éllovas országban, ezért most ezt a feltételt is teljesítjük.

Árfolyam-stabilitás

Magyarország nem vesz részt abban az uniós mechanizmusban, ami mérné a forint kilengéseit az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, minden bizonnyal teljesítenénk az árfolyam-stabilitási feltételt, ami főszabály szerint azt írja elő, hogy egy megegyezés szerinti árfolyamhoz képest legfeljebb 15 százalékos lehet a kilengés lefelé, illetve fölfelé, két éven keresztül.

Az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy az utóbbi két évben a forint árfolyama stabilan 310 HUF/EUR árfolyam körül alakult.

A kormány egyelőre kivár

Az öt gazdasági feltételből tehát kettőt hivatalosan is teljesít Magyarország. A másik hárommal sincs tulajdonképpen gond: a megkívánt árstabilitást a közeljövőben valószínűleg elérjük. A forint árfolyama is megfelelően keveset ingadozott az elmúlt években, csak erre alapozva akár csatlakozhatnánk is az árfolyam-mechanizmushoz, amelynek a keretében két éven át kell ugyanilyen megbízható szinten tartani az átváltási arányt. Az államadósság 13 százalékponttal magasabb ugyan, mint a kritérium, de ezt a feltételt nem követeli meg szigorúan az Európai Bizottság. Az uniós szerződés erről szóló cikke azt írja, hogy el lehet tekinteni a 60 százalékos küszöb elérésétől, ha „az arány elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez”. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi helyzetértékeléséből az derült ki, hogy a kormány nem siettetné a közös valuta bevezetését, mert előbb a gazdaságot szeretnék felzárkóztatni az uniós átlaghoz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén áprilisban hasonlóan nyilatkozott. Az uniós pénzügyminiszterek értekezletén azt mondta: az euróövezeti tagság önmagában nem szünteti meg Európa keleti felének a lemaradását, a felzárkózás legfontosabb eszköze a versenyképességet támogató tagállami gazdaságpolitika.

Gondok a Magyar Nemzeti Bank szabályozásával

A gazdasági feltételeken kívül azt is nézi az Európai Bizottság, hogy a nemzeti jogszabályi keretek összeegyeztethetők-e a gazdasági és monetáris unió szabályaival. Most arra jutottak, hogy Horvátország kivételével egyik tagállamban sem ez a helyzet.

Magyarországon többek között azt értékelték negatívan, hogy a magyar törvényhozás  gyakran módosította a nemzeti bank (MNB) jogállását az elmúlt években, ami miatt a jogszabályi környezet nem nevezhető stabilnak.

A magyar szabályok szerint az MNB-nek lehetnek saját alapítványai, illetve cégeknek is lehet többségi tulajdonosa. Az uniós testület kifogásolja: nincs elég világos határok közé szorítva, hogy milyen alapítványokban és cégekben vállalhat szerepet a nemzeti bank, és mennyi pénzzel támogathatja őket. Különösen azzal kapcsolatban, ha a nemzeti bank    ezeken keresztül  nagy értékben vásárol  magyar államkötvényeket.

Miért jó az euró?

Az Európai Bizottság a jelentéshez mellékelt egy közleményt is, amelyben amellett érvel, hogy érdemes bevezetni az eurót, mert számos előnnyel jár:

• Stabil árak: Az 1970-es és 80-as években számos uniós országban nagyon magas, 20 százalékos vagy még magasabb volt az infláció. Az euró bevezetésének előkészületei során az infláció visszaesett, a közös valuta bevezetése óta pedig az euróövezetben 2 százalék körül mozog. Az árstabilitás garantálja, hogy az állampolgárok vásárlóereje és megtakarításainak értéke tartós maradjon.
• Átláthatóbb és versenyképesebb piac: Az euró biztosítja az árak átláthatóságát az egységes piacon. A fogyasztók könnyen össze tudják hasonlítani a különböző országok piacain érvényesülő árakat, és kiválaszthatják a legkedvezőbb árú terméket vagy szolgáltatást. Az árak jobb átláthatósága emellett növeli az üzletek és a szállítók versenyét, és lefelé nyomja az árakat.
• Olcsóbbá válik az utazás: Az euróövezetben már nincsenek valutaváltási költségek, ez olcsóbbá és egyszerűbbé teszi az utazást.
• A határokon átnyúló kereskedelem bővülése: Az euróövezeten belül a vállalkozásoknak nem kell különböző valutákat használniuk. Az euró bevezetését megelőzően számolniuk kellett az árfolyam-ingadozás kockázatával, és a becslések szerint csak az átváltás költségei évente 20–25 milliárd eurót tettek ki az EU-ban. Az árfolyamkockázat és az átváltási költség megszűnése megkönnyíti az euróövezeten belüli határokon átnyúló kereskedelmet. Nemcsak arról van szó, hogy a vállalkozásoknak sokkal nagyobb méretű belföldi piac áll rendelkezésére, hanem arról is, hogy könnyebben találnak olyan új szállítókat, amelyek olcsóbban jobb minőségű szolgáltatást kínálnak.
• Jelentősebb nemzetközi kereskedelem: Az euróövezet nagy és nyitott kereskedelmi térséget is jelent, ami a harmadik országbeli vállalkozások számára is vonzó lehetőséggé teszi az euróban való kereskedést, hiszen így egy egységes valutaövezethez tartozó nagy piacot érhetnek el. Az euróövezeti vállalkozások számára is előnyt jelent, hogy a globális gazdaságban euróban tudják lebonyolítani export- és importtevékenységüket. Ez csökkenti a globális árfolyam-ingadozások okozta veszteségek kockázatát.
• A tőkéhez való jobb hozzáférés: Az euró komoly lendületet adott az euróövezeti pénzügyi piacok integrációjának. Az árfolyamkockázatok megszűnésének köszönhetően a tőkeáramlás egyszerűbbé vált. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az euróövezetben oda irányítsák befektetéseiket, ahol az a leghatékonyabb lehet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !