Közzétette az Európai Bizottság a számszerű javaslatait arról, hogy mekkorák legyenek az EU gazdasági felzárkóztatási támogatásai 2021 és 2027 között. Ahogy hétfőn már kiszivárgott, Magyarország a korábbinál jóval kevesebb pénzre számíthat.

2018-as árakon számolva 17,93 milliárd eurónyi támogatást javasol Magyarországnak az Európai Bizottság. A mostani fizetési ciklusban 23,6 milliárd eurót kaptunk, ez jelentős, 24 százalék körüli csökkentés.

A következő évek inflációját is figyelembe véve 20,24 milliárd euró lesz az az összeg, amit az Európai Bizottság Magyarországnak tervez adni 2021 után. A mostani fizetési időszakban 21,54 milliárd eurónyi támogatást kapott Magyarország, ugyanígy, folyó árakon számolva. Így csak 6 százalék körüli a csökkenés.

Ezek nem a végleges számok, csak az első hivatalos javaslat. Az Európai Bizottság javaslatán innentől kezdve hónapokig, talán egy-két évig is tárgyalni fognak egymással a nemzeti kormányok, aztán pedig a nemzeti kormányok az Európai Parlamenttel.

Közép-Európa fejlődött, Dél-Európa sokkal kevésbé

Corina Crețu, a regionális politikát felügyelő, román EU-biztos kedden felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és balti országokat érintő csökkenés részben annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak a régiói az elmúlt időszakban annyit fejlődtek gazdaságilag hogy kiesnek a legmagasabb támogatásra jogosultak köréből.

A másik oka a csökkenésnek az, hogy változtatnák a támogatások odaítélésének szabályain, és több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben magasabb a fiatalok munkanélkülisége, több klímavédelmi beruházásra van szükség, illetve több bevándorlót kell fogadniuk és integrálniuk a társadalomba. 

Ezek az új feltételek viszont kevesebb, mint 20 százalékos súllyal számítanak be az új elosztási szabályokba. Így festenek a súlyok:

• 81 százalékos súllyal számít az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az adott régióban
• 15 százalék a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel meg kell küzdeni
• 4 százalék a klímavédelmi és a migrációs ügyek súlya a döntésben

„A régiók fejlettsége miatt Magyarország akkor is majdnem ugyanennyit veszített volna, ha a régi rendszer szerint, kizárólag a GDP alapján számoljuk a támogatásokat” – emelte ki az Eurologusnak egy európai bizottsági szakértő. Ugyanez igaz a többi közép-európai országra is, tette hozzá.

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk.

 

Kevesebb pénz, szűkebbre szabott célok

Az egész keret 9 százalékkal csökken az előző időszakhoz képest. 2018-as áron számolva ugyanis 331 milliárd euró az új tervezett költségvetés, az előző pedig 367 milliárd euró volt.

Folyó árakon ez azt jelenti, hogy összesen 373 milliárd eurós keretből támogatnák a kevésbé fejlett régiók felzárkózását 2021-27 között az egész Európai Unióban.

Elég keményen ráállna az Európai Bizottság két célkitűzésre a régióknak szánt támogatásokkal a következő időszakban:

1. innováció, digitalizáció, gazdasági modernizáció, kis- és középvállalkozások támogatása
2. környezetvédelmi beruházások: megújuló energiaforrások, klímavédelem, széndioxidkibocsátás-csökkentés.

Az Európai Bizottság tervei szerint a regionális alap és a kohéziós alap 65-85 százalékát ezekre kellene fordítani. Ezután jönnének csak olyan célok, mint közlekedési és digitális hálózatok fejlesztése, szociális programok, egészségügy és oktatás.

Több feltételt vesznek figyelembe

Az európai régióknak szánt támogatást továbbra is az alapján az elv alapján fogják szétosztani, hogy kisebb gazdasági teljesítmény = több támogatás. Ezt súlyozzák viszont új kritériumokkal: több pénzre számíthatna az a régió, ahol

• magasabb a fiatalok munkanélkülisége,
• alacsonyabb szintű az oktatás,
• jobban rá kell feküdni a klímaváltozás elleni harcra
• több migránst kell fogadni és integrálni a társadalomba.

Az Európai Bizottság kiemeli, hogy az Európai Unió peremén található régiók továbbra is különleges támogatást élvezhetnek majd az EU részéről. A fenntartható városi fejlesztésekre a regionális alap hat százalékát tennék félre.

Kevesebb ellenőrzés a már bejáratott programoknak

Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy egyszerűsítik majd a kifizetéseket a támogatást elnyerő vállalkozásoknak. Hét különböző uniós pénzalapra ugyanazok a kifizetési szabályok vonatkoznak majd.

Azok a programok, amelyek a múltban már bizonyították, hogy hatékonyan és szabályosan működnek, kevesebb ellenőrzésre számíthatnak.

A jól működő irányítási és kontrollrendszert és jó eredményeket, azaz alacsony hibaarányt felmutató programok esetében a Bizottság azt javasolja, hogy támaszkodjanak nagyobb mértékben a meglévő nemzeti ellenőrzési eljárásokra.

Azt is írják, hogy a mostaninál jobban támaszkodnának a nemzeti ellenőrző rendszerekre, ami azt jelentheti, hogy az Európai Bizottság a saját hatáskörében lehetőleg minél kevesebbet szeretne vizsgálódni a uniós projektek helyi végrehajtása körül.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !