Ismét elbukna a kormány egy uniós alapvizsga beugróján

További Eurologus cikkek

Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel

Egy EU-tól független, strasbourgi központú szervezetet sikerült lebrüsszelezni. Nem először.

Jelentést tett közzé „az Európa Tanács Kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult bizottsága. Brüsszel újabb valótlan tartalmú jelentéssel támadja Magyarországot, azért hogy elvegye tőlünk a határvédelem jogát” – írja a kormány hivatalos oldala. A Belügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy „Magyarország kitart uniós kötelezettségei” mellett, eredményesen védi az EU schengeni határát, megóvja azt az illegális migrációtól.

Az hagyján, hogy az EU nem akarja elvenni tőlünk a határvédelem jogát.

Kicsit alapszintűbb probléma, hogy

az Európa Tanács egy EU-tól független, annál régebbi és jóval nagyobb tagságú szervezet, amelynek a székhelye a Brüsszeltől nagyjából 350 kilométerre és egy országgal odébb lévő Strasbourgban található.

Az EU-nak van két hasonló nevű intézménye (Európai Tanács, valamint Európai Unió Tanácsa), amire uniós alapismereti vizsgák klasszikus beugró kérdései építenek, de furcsa, hogy a BM-ben senkinek sem sikerült megugrani ezt a szintet.

A másik lehetőség persze az, hogy a kormány egy jó kis brüsszelezésért képes szándékosan hülyét csinálni magából.

Akárhogy is, nem ez az első eset: tavaly Orbán Viktor brüsszelezett és uniózott a strasbourgi emberi jogi bíróság egy ítélete miatt.

Kedves kormány, segítünk!

Európa Tanács: 1949-ben alapított szervezet, az európai integráció II. világháború utáni intézményesülésének az egyik első példája. Ma 47 ország a tagja Portugáliától Oroszországig, Azerbajdzsántól Izlandig (a kontinensről csak Fehéroroszország nincs benne). Magyarország 1990 óta a tagja.

Az EU-val nagyjából a közös zászlaja és himnusza köti össze, valamint az, hogy az Európai Parlament egykori épületében, az új mellett van a központja, bár több ügyben (például oktatás, kultúra) együttműködnek.

Legnagyobb eredménye a leggyakrabban csak „strasbourgi bíróságként” emlegetett európai emberi jogi bíróság 1950-es létrehozása. Azóta a felsőoktatási bolognai folyamaton kívül nem sok látványos eredményt tudott felmutatni – talán nem függetlenül attól, hogy kormányközi alapon, egyhangú döntéshozatallal működik –, így könnyen össze lehet kever(tet)ni mással. További izgalmas és újszerű részletek kormányzati dolgozóknak a Wikipédián, akár magyarul is.

Európai Tanács: Az uniós állam- és kormányfők szerve. Az EU egyik alaptestülete, ennek ellenére akkor sem hivatalos döntéshozó, ha a magyar kormány még az Európai Bíróság előtt is képes volt ezzel bepróbálkozni a kvótaperben. Csak 2009-ben vált teljes jogú uniós intézménnyé. Stratégiaalkotásért felelős, a legkeményebb ügyekben itt tudnak informálisan lepacsizni egymással a tagállami vezetők.

Európai Unió Tanácsa: Az EU egyik döntéshozója, jóval régebb óta, mint párja, az Európai Parlament. Ma is van olyan kérdés, amiben egyedül, az EU képviselő-testülete nélkül szavaz uniós jogról, de az esetek túlnyomó részében közösen döntenek. A tagállami miniszterek ülnek benne – témától függ, hogy például épp a mezőgazdasági, a jogi, a belügyi vagy más tárca vezetője. Ha „a Tanácsról” van szó uniós berkekben, akkor erről beszélnek, bár Lázár Jánostól már hallottuk az Európai Tanácsot is tévesen így emlegetni.