Már érdekli Brüsszelt a kötvénybiznisz
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kiderült, mi köze volt Vlagyimir Putyinnak Alekszej Navalnij halálához
- 18+Újabb botrány a meggyilkolt szerb kislány ügyében: már nem bíznak a bori rendőrökben sem
- Van egy város, ahol ingyensört kapnak a szavazók
- Dróntámadás ért egy földgázlelőhelyet az iraki Kurdisztánban, legalább négy ember meghalt
- Miért szimpatikus annyira Trump a fiatal szavazók körében?
- Több száz kilogramm kokaint találtak a Lidl német üzleteiben
- Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása
- Hatalmas tornádók pusztítottak az Egyesült Államokban
- Német csoda: négy év után újra legszebb arcát mutatja az ország
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
„Nem szabad megengedni, hogy bizonyos gazdag személyek egyszerűen kikerüljék a schengeni vízumeljárást és azt, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk az adott egyént migrációs és biztonsági kockázatok szempontjából” – ezt mondta Dimitrisz Avramopulosz belügyi és migrációs biztos azt követően, hogy az Európai Bizottság a tagállami befektetői állampolgársági és letelepedési programok felülvizsgálatáról döntött. Ez az a program, ami Magyarországon letelepedési kötvényprogram néven vált ismertté és 2013 júniusa és 2017 márciusa között működött. Lényege az volt, hogy a külföldi, vagyis harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, azonban mindezt csak kiválasztott, offshore hátterű cégeken keresztül tehették meg, amelyek extraprofitot könyvelhettek el mindezért. Ezzel a témával korábban már az Index is többször foglalkozott. Nemrégen írtunk arról, hogy Fidesz-közeli cégeknek 162 milliárd forintot hozott a kötvényprogram.
Jelenleg az EU húsz országában működik ilyen program. Ezek közül 17-ben csak letelepedést, 3-ban (Ciprus, Málta, Bulgária – bár utóbbi jelezte, hogy megszünteti a lehetőséget) pedig állampolgárságot is adnak, egyszerűsített feltételekkel. Az Európai Bizottság arra jutott, hogy ezek a programok a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás és az átláthatóság szempontjából is veszélyeket rejtenek magukban. A magyarországi letelepedésre közel 20 ezren adtak be igénylést, és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. Tavaly azt is feltártuk, hogy külön kínai iparág épült Budapesten arra, hogy a kötvénybiznisszel ide érkező kínaiakat lakáshoz juttassa.
Az Európai Bizottság terve az, hogy szorosabban megvizsgálják az egyes tagállami gyakorlatokat, hogy azok mennyiben vannak összhangban az uniós joggal. Ezen kívül több és részletesebb információkat szeretnének kapni a tagállamoktól arra, hogy kik és milyen feltételekkel juthatnak uniós polgársághoz. Az aggodalmak leginkább arra vonatkoznak, hogy a schengeni határokon belül ezek a személyek akadálytalanul mozoghatnak és lényegében ehhez a joghoz pénzért jutottak hozzá. És bár mint említettük, Magyarország lezárta a kötvényprogramot, mégis lehet számítani brüsszeli kérdésekre. Az Európai Bizottság ugyanis nevesítette egyik tervezett intézkedését, amely így szól: „a befektetői állampolgársági program kérelmezői által fizetett összegek ellenőrzése a pénzmosás elleni uniós szabályok alapján”. Ez azt jelenti, hogy feltehetően az EU is megpróbálja majd kibogozni a magyar offshore-hálózat működését, illetve az oda beérkezett milliárdok útját.