Index Vakbarát Hírportál

Orosz atom: kell-e új védelmi stratégia a NATO-nak?

2019.02.13. 08:32
Kétnapos találkozót tartanak ma Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei. A tagállamoknak szembe kell nézniük azzal, hogy hamarosan nem lesz érvényes szabályozás, amely a kontinentális nukleáris fegyverek telepítését korlátozná, mivel az USA az oroszok jogsértéseire hivatkozva felmondta azt. Nem hivatalosan lesz szó Ukrajnáról is, ami kényes kérdés a magyar diplomáciának.

A szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló úgynevezett INF-szerződés megszűnése, vagyis az Egyesült Államok általi felmondása a legfontosabb téma a NATO védelmi minisztereinek szerdai és csütörtöki brüsszeli találkozójának. Feltéve, ha odaérnek a miniszterek – ma ugyanis egyetlen polgári járat sem megy Belgiumba, az általános sztrájk miatt.

Az atomtöltetek hordozására is alkalmas szárazföldi indítású cirkáló rakéták miatt az elmúlt öt évben mintegy harminc alkalommal szóltak az amerikaiak az oroszoknak, de választ nem kaptak. Ezek a rakéták 500 és 5500 kilométer közötti hatósugarúak, akár egy kamion platóján is elférnek, rendkívül mobilak, vagyis ezekkel Európa nagy része elérhetővé vált az oroszok számára.

Az oroszoknak még fél évük van arra, hogy megsemmisítsék a rakétákat, erre azonban egyelőre semmi hajlandóságot nem mutatnak,

főként azért, mert el sem ismerik a szerződésszegést. Mindenesetre NATO-s forrásokból megtudtuk, hogy a miniszterek minden bizonnyal egységesen kiállnak az USA döntése mögött. Ugyanakkor megvitatják azt is, hogy kell-e a NATO védelmi stratégiáját módosítani emiatt, erre vonatkozóan egyelőre nincs amerikai javaslat.

Visszatérő téma a NATO-s értekezleteken, hogy mit lehet tenni az agresszív orosz térnyeréssel szemben. A katonai szövetség stratégiája a párbeszéd és elrettentés – ez most sem fog változni.

Magyar szempontból érdekes lesz egy másik napirendi pont, ami nem is szerepel a hivatalos programban. Tartanak egy NATO-Ukrajna munkareggelit, ezt a kapcsolatot az elmúlt több mint egy évben nem lehetett magasabb szintre vinni a magyar vétó miatt. Magyarország ugyanis addig, amíg az ukránok nem változtatják meg a magyar kisebbség nyelvhasználatát hátrányosan érintő oktatási törvényt, blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját.

Emiatt hatalmas nyomás nehezedik a magyar diplomáciára és azt kérik a szövetségesek, hogy ezt a konfliktust ne hozzuk erre a szintre. Azt is hozzáteszik, hogy ennek igazából csak az oroszok örülnek. Ezt a munkareggelit nem a NATO főtitkára vezeti, hanem a brit védelmi miniszter kezdeményezésére jött létre, leginkább annak érdekében, hogy az ukránok ne érezzék kirekesztettnek magukat. A magyar vétó miatt azonban semmiféle közös nyilatkozat nem készülhet a találkozót követően.

Az előbbieken túl szó lesz még többek között a NATO szerepvállalásáról Afganisztánban, Koszovóban és Irakban, és szó lesz a tagállami védelmi költségek növeléséről. Tartanak egy egyeztetést Federica Mogherinivel, az EU külügyi főképviselőjével arról, hogy az EU milyen katonai fejlesztési projekteket szeretne megvalósulni, annak azonban nagyon nem örülnének a NATO-ban, ha az unió katonai struktúrákat is szeretne építeni.

A tárgyalásokon Benkő Tibor védelmi miniszter képviseli Magyarországot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok