Index Vakbarát Hírportál

Ezen a héten mindenkinek van véleménye Európa biztonságáról

2019.02.15. 15:04
Varsóban, Brüsszelben és Münchenben is tárgyalnak a héten az Európai Unió és az Egyesült Államok vezető politikusai biztonságpolitikáról és a közel-keleti problémák rendezéséről. Valódi előrelépés nem történik, az érintettek a saját véleményüket hangoztatják, a tárgyalásaik után pedig udvarias közleményeket adnak ki.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo eheti európai körútjának pénteki állomásán Brüsszelben tárgyalt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, az olasz Federica Mogherinivel.

A transzatlanti együttműködés, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták a beszélgetésükön. Az MTI által szemlézett közleményében Mogherini rámutatott, hogy Pompeo és ő is fontosnak tartják az együttműködést számos külpolitikai kérdésben, például a békés és demokratikus venezuelai átmenetben, a szíriai rendezésben, az afganisztáni béke megteremtésében és a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.

 

A tárgyaláson téma volt Ukrajna és a Nyugat-Balkán is. Utóbbi kapcsán elsősorban a macedón névvita rendezését követő helyzetről, valamint az EU-s védnökség alatt zajló szerb-koszovói párbeszéd iránti amerikai támogatás kérdéséről volt szó. Abban állapodtak meg, hogy kapcsolatban maradnak ezen ügyekben.

Kikerülték a kényes iráni témát

Úgy látszik, hogy a pénteki egyeztetésen nem említették az igazán kényes, aktuális témát az USA és az Európai Unió kapcsolatában: hogy mi lesz annak annak a nemzetközi egyezménynek a sorsa, amely Irán atomprogramjának a leépítését szolgálja, de az Egyesült Államok tavalyelőtt kilépett belőle.

Csütörtökön Varsóban tartottak nemzetközi konferenciát lengyel és amerikai szervezésben erről a témáról, ahol Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke élesen megfogalmazta, hogy mit várna el az Európai Unió legnagyobb országaitól: Franciaország, Németország és Nagy-Britannia lépjen ki az Iránnal kötött egyezségből, álljon az amerikaiak oldalára, és ne próbálja akadályozni az amerikai szankciókat Iránnal szemben.

Az atomalkut az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá 2015-ben. Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőrzési jogát.

A megállapodás után az érintett nagyhatalmak feloldották az Irán gazdaságát legjobban sújtó nemzetközi szankciókat, például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását. Az Iránnal szembeni szankciók azonban olyan sokrétűek, hogy többjük a mai napig érvényben maradt, illetve az USA újabbakkal egészítette ki azokat például az iráni rakétatesztekre válaszul.

A nemzetközi megfigyelők szerint Irán betartja a megállapodás feltételeit. Az amerikai elnök Donald Trump kétségbe vonja ezt, és azzal vádolja Iránt, hogy a terrorizmust szponzorálja.

Holland miniszterelnök: nem kell viszolyogni a katonai erőtől

A holland liberális miniszterelnök Mark Rutte szerdán egy Zürichben tartott előadásán arról beszélt, hogy az Európai Uniónak rá kellene ébrednie a saját hatalmára és használnia kellene: a reálpolitika alapvető eszköz kell, hogy legyen Európa külpoitikai eszköztárában – fogalmazott.

Leszögezte: nem arra gondol, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, ahogyan azt korábban Franciaország hangoztatta. „Továbbra is a NATO marad az első védelmi vonalunk és a biztonságunk garanciája” – mondta, de hozzátette, hogy a mostani multipoláris világban már nem elég csak gazdasági erőre támaszkodni, ugyanis egyre több politikai vezető azt hiszi, hogy a nemzetközi kapcsolatok egy zéró összegű játék.

Ez azt jelenti Rutte szerint, hogy az EU-nak nem elég az elveit lobogtatnia egy olyan világban, amikor más országok egyre inkább az erő nyelvén szólalnak föl körülötte.

Orbán Viktor csütörtökön szólalt meg ugyanebben a témában, miután az amerikai külügyminiszterrel találkozott. A magyar kormányfő azt mondta: „nem gondolja, hogy Magyarország biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni.”

Münchenben fejezik be a hetet

A hétvégén rendezik a müncheni biztonságpolitikai konferenciát (MSC), ahol a szervezők leírása alapján „a nemzetközi kapcsolatok egyre inkább széteső rendjének lehetséges jövője és a biztonság növekvő hiánya a központi téma”. Minden eddiginél több résztvevőt várnak a bajor fővárosban 1963 óta megrendezett csúcstalálkozón. 

Az előzetesen ismertetett tervek szerint a biztonságpolitika davosi fórumának is nevezett konferencián felszólal mások mellett Mike Pence amerikai alelnök, Angela Merkel német kancellár, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Petro Porosenko ukrán államfő és Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. A vendégek között lesz Nacy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke és Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója is, aki feleségével, Ivanka Trumppal együtt vesz részt az 55. MSC-n.

A tervezett témák között szerepel az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatrendszer jövője biztonságpolitikai szempontból, Kína felemelkedése a világhatalmak közé, a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközök leszereléséről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) megszűnésével fenyegető helyzet, a szíriai és az afganisztáni polgárháború, Irán helyzete és a nemzetközi közösség egy sor további kérdése.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok