A magyar média 69 százaléka kormánykritikus – mondta a Fidesz Brüsszelben
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Dróntámadás ért egy földgázlelőhelyet az iraki Kurdisztánban, legalább négy ember meghalt
- Miért szimpatikus annyira Trump a fiatal szavazók körében?
- Több száz kilogramm kokaint találtak a Lidl német üzleteiben
- Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása
- Hatalmas tornádók pusztítottak az Egyesült Államokban
- Német csoda: négy év után újra legszebb arcát mutatja az ország
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
- Külföldi állampolgárok is szerepelhetnek az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a pártlistákon
- Az USA szerint Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- Jó hírt közölt a Buckingham-palota, III. Károly hamarosan visszatér közfeladataihoz
Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága elsősorban azért vette napirendjére a magyarországi média helyzetét, mert szerették volna tudni, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megléte milyen hatást gyakorol a sajtó többszínűségére.
Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója azt mondta, hogy legutóbbi 2017-ben készült átfogó jelentés a magyar sajtóról.
Akkor közepes és nagyon súlyos kockázatokat tártak fel, például tulajdonkoncentrációt jelölték meg mint aggasztó körülményt, illetve azt, hogy nincs igazán független szabályozó testület.
Abbamonte szerint a legsúlyosabb gond az volt már akkor is, hogy az állam hogyan csatornázza be a támogatásokat, és mivel független sajtót ettől lényegében megfosztják, mindez piactorzulást jelent. Hozzátette azt is, hogy önmagában az a tény, hogy tucatnyi tulajdonos mintegy 470 médiumot ajándékozott a KESMA-nak, cégegyesülésként nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, mert nem érte el a rendeletben meghatározott értékküszöböt.
Volt egy rövid vita is erről a témáról. Az olasz szocialista Silvia Costa azt mondta, hogy hiába indult el Magyarország ellen a 7-es cikkes eljárás, a helyzet még súlyosabb lett. Mások azt kifogásolták, hogy miért a magyar médiával foglalkoznak, hiszen máshol is van elég baj a sajtó függetlenségével.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azonban a következőképpen tett helyre mindenkit: valószínűleg azért van problémájuk a magyar sajtóval a kritikus képviselőknek, mert
itt egy konzervatív-keresztény értékeket közvetítő és egy nyomtatott médiát megmentő céllal létrehozott nemzeti stratégiailag fontos projektről van szó.
Azt is kijelentette Bocskor Andrea a Médianéző Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a KESMA létrejötte csak szerkezeti változást jelent, és
69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média és csak 31 százalékban kormánybarát.
Mindenesetre az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója elkérte Bocskor Andreától a jelentést, szeretné elolvasni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !