Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar fuvarozók
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Körvonalazódik az EP-listavezetők vitája, de senki nem tudja, hogy valóban megtörténik-e
- Súlyos veszélyre figyelmeztetett Szijjártó Péter, megkapták a NATO javaslatát
- Terrortámadástól tartanak több dél-koreai nagykövetségen
- A szükséges ajánlásszám háromszorosát gyűjtötte össze a baloldali összefogás
- A szerb elnök Magyarországgal együtt rendezne olimpiát
- Furcsa híresztelések kaptak szárnyra az ukrán hadsereg volt főparancsnokáról
- Tűz ütött ki egy tüntetésen a parlament épülete előtt Tbilisziben
- Beszakadt egy autópálya Kínában, legalább 48 ember meghalt
- Besokalltak a nyugati országok, leszámolnának az illegális bevándorlással
- Elfogták a varsói zsinagóga elleni merénylet elkövetőjét
Az Európai Parlament első olvasatban megszavazta a közúti árufuvarozásra vonatkozó úgynevezett mobilitási csomagot, amelynek három eleme van: a sofőrök kiküldetésére, a sofőrök pihenőidejére és a „kabotázsra” (azaz amikor a külföldi fuvar után a fuvarozó a visszaúton a külföldi országban helyi fuvarokat teljesít) vonatkozó szabályok.
Arról döntöttek most a képviselők, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagállamok szakminisztereivel folytatott egyeztetés során.
Az a ritka helyzet állt elő, hogy sem a magyar kormánynak, sem a magyar ellenzéknek nem tetszik az, amit a parlament többsége támogatott.
A hivatalos álláspont szerint az Európai Parlament a kabotázs keretében elvégzett fuvarokra három napos időkorlátot akar felállítani és kötelezővé szeretnék tenni a határátlépés rögzítését a jármű tachográfjában. Azt is támogatták a képviselők, hogy a rendszerszerű kabotázs elkerüléséhez a kamionoknak 60 órát saját országukban kellene tölteni, mielőtt újabb kabotázsra indulhatnak.
A képviselők erre az üzletágra is kiterjesztenék a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozást, ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a munkavállalók jövedelmét annak az államnak a fizetéseihez kell igazítani, ahol éppen munkát végez.
Leegyszerűsítve, ha a magyar kamionsofőr francia fuvart teljesít, akkor annyi bér illeti, mint a francia kollégáját.
Többek között ez az, ami a közép-kelet-európai államok tiltakozását kiváltotta, hiszen az alacsonyabb fizetés miatt voltak a fuvarozó cégek versenyképesek a nyugati piacon. Így azonban ezt az előnyt elveszítik. Sőt, a helyzetüket tovább nehezítik más előírások, például az, hogy a sofőröknek legalább négyhetente otthonukban kell eltölteniük a heti pihenőt, hétvégén pedig a kamionon kívül kell pihenni, tehát szállodai költségekkel is számolni kell.
„Veszített a józan ész!” – így kommentált a döntést a szavazás után Deli Andor fideszes EP-képviselő. Hozzátette: „ Szomorú nap ez a közlekedési szektor egésze számára. De szomorú nap az Európai Unió számára is, mivel a nyugati politikai hatalmak képviselői ismét megmutatták arroganciájukat.” Deli Andor szerint a közép-európai fuvarozók mozgatják az európai gazdaságot, ezt veszélyezteti, vagy lehetetleníti el az áterőltetett parlamenti döntés. Deli Andor megjegyezte, mindez olyan nyugati EP-képviselők támogatásával történt, „akik Magyarországra mutogatnak jogállamiság kérdésében”.
Ujhelyi István, az Európai Parlament közlekedési bizottságának MSZP-s alelnöke az Eurológus kérdése azt mondta, két éven keresztül igyekezett mindent megtenni ennek a döntésnek a blokkolására, az elsősorban francia és német protekcionalista szemlélet érvényre juttatása ellen, de végül a kelet-európai tagállamok vereséget szenvedtek. Ujhelyi szerint ez egy iskolapéldája annak, ahogy egyes tagállamok saját érdekeik mentén diktálnak, és aztán lenyomnak másokat.
A mobilitási csomaggal kapcsolatos tárgyalások csak az európai parlamenti választások után kezdődnek meg a társjogalakotók (Parlament, Tanács) között.
Borítókép: Magyarországról kilépő kamionok Záhonyban. MTI Fotó: Balázs Attila