Évtizedes folyamat, hogy az Európai Unióban csökken a szándékos emberölések száma. Az utolsó rendelkezésünkre álló, valamennyi uniós tagállamot felölelő adatsor 2016-os, ekkor összesen 5200 gyilkosságot regisztráltak a rendőrök. Ez az előző év adataival összevetve 3,3 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a terrortámadásoknak kimutatható hatása volt 2016-ban. Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában nőtt azok száma, akik erőszakos halált haltak.

Az államok különböző mérete, eltérő lakosságszáma miatt az abszolút számok nem sokat mutatnak, ezért a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok arányát vizsgáltuk meg. Ezzel a módszerrel azt kapjuk, hogy a legtöbb emberölés  a három balti államban, Lettországban, Litvániában és Észtországban történt. Ugyanakkor 13 tagállamban 100 ezer lakosra kevesebb mint egy eset jutott.

Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 2016-ban 5,5 emberölés volt 100 000 emberre vonatkoztatva, míg Oroszországban ez az arány 10,8 volt. A rendelkezésre álló adatok azt is megmutatják, hogy a gyilkossági kísérletek száma 2008-2016 között meglehetősen stabil maradt.

Vizsgáljuk meg alaposabban az adatokat. Számszerűen a legtöbb embert, 747-et Németországban gyilkolták meg, a legkevesebbet pedig Máltán és Luxembourgban 5-5-öt. Németországban 82 millióan laknak, Máltán 465 ezren, Luxemburgban pedig 600 ezren – ezért nem mond sokat ez a viszonyítás, ráadásul a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok terén a németek és a luxemburgiak éppen egymás után állnak, a 16-17. helyen.

Az emberölések nyilvántartásba vétele viszonylag következetes, és meghatározásuk kevésbé tér el az egyes országokban, mint a többi bűncselekmény-kategóriáé. Az itt bemutatott eredmények a tényleges emberöléseket tükrözik.

a lista élén Lettország áll, 5,64 eset jut százezer lakosra, Litvániában valamivel kevesebb, de még így is kiugróan sok (4,92), tőlük jelentősen leszakadva, azonban stabilan a harmadik helyen áll Észtország (2,51). Két közepes méretű tagállam követi őket: Belgium és Magyarország. Belgium esetében csak a 2015-ös adat áll az Európai Statisztikai Hivatal rendelkezésére, ami azért lényeges, mert éppen 2016-ban volt a 32 áldozatot követelő kettős merénylet, a zaventemi repülőtéren és a brüsszeli metróban. Mindezzel együtt a belga adat illeszkedik az ország korábbi évekre visszanyúló adatsorába és csökkenő tendenciát mutat. Magyarország kapcsán meglehetősen hullámzó adatokkal találkozhatunk, 2015-ig folyamatosan csökkent az emberölések száma, akkor azonban hirtelen megugrott és ezen a magasabb szinten van azóta is. Ez egyáltalán nem illeszkedik az európai folyamatokba.

Az ötödik helyezett Magyarország után ismét egy jelentősebb csökkenés következik, aztán a középmezőnyben találunk tíz országot, viszonylag azonos mutatóval, ezekben a tagállamokban a százezer lakosra jutó emberölések száma 1,05 és 1,42 között van. Ahogy már említettük, 13 országban egynél kevesebb áldozat jut 100 ezer lakosra. Az emberélet ezek alapján a legnagyobb biztonságban Szlovéniában van (0,48), de az előtte lévő hét állam (Ausztria, Csehország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Lengyelország) értékei között is alig van különbség.

Megnéztük, hogy mi a helyzet az öngyilkosságok terén, lehet-e párhuzamokat felfedezni. Teljes adatsor csak 2015-ből áll rendelkezésre. Itt is az Eurostat adatait böngésztük és szintén a 100 ezer lakosra vetített számmal dolgoztunk. Az emberöléshez hasonlóan ez az a mérőszám, ami minden tagállam esetében értelmezhető viszonyítási alappal szolgál.

Az Európai Unióban 2015-ben bekövetkezett 4,9 millió halálesetből 56 ezer (1,2 százalék) volt szándékos öngyilkosság. 10 esetből közel 8-at (77 százalék) férfiak követtek el és az esetek mintegy fele (48 százalék) 40 és 65 év közötti személy volt.

Az eleje hasonló a gyilkosságokhoz, az első háromban két balti állam van: Litvánia az első (30,28 eset/100 ezer lakos), Szlovénia a második (20,72). Magyarország a negyedik helyen áll (19,42). Érdekes módon az öngyilkosságok terén a második helyen van az a Szlovénia, ahol arányaiban a legkevesebb emberölés történik.

Viszonylag sokan vetnek véget életüknek Észtországban és Belgiumban, ebben a két államban az emberölések száma is magas arányú. Azt is elmondhatjuk, hogy a déli népek a legkevésbé hajlamosak saját életük kioltására. Máltán, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban egyaránt nagyon alacsony az öngyilkosok száma, a legkevésbé pedig Cipruson (100 ezer lakosra 4,45 eset jut) történnek öngyilkosságok. Az EU-s átlag egyébként 11,25 öngyilkosság minden 100 ezer lakosra.

A két adatsort összevetve eljuthatunk ahhoz a meglehetősen fiktív következtetéshez, hogy hol a legnagyobb esély arra, hogy valakit megöljenek, vagy ő vessen véget a saját életének. Ezt a sort Litvánia vezeti Lettország előtt, a harmadik helyen pedig Magyarország található. A legnagyobb biztonságban másoktól és maguktól akkor vannak az emberek, ha Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban élünk. 

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.