Két nagy pártcsalád küzd egymással a májusi választáson az európai parlamenti helyek többségéért. Amelyik több helyet szerez, jó pozícióba kerül ahhoz, hogy követelje: az ő jelöltjét válasszák meg az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Néppárt (EPP) jelöltje a német Manfred Weber, aki a néppárt mostani frakcióvezetője. Az Európai Szocialistáké (PES) pedig Frans Timmermans, volt holland külügyminiszer és az Európai Bizottság első alelnöke. Őket hívják a két pártcsalád „csúcsjelöltjeinek”.

A felmérések szerint az Európai Néppárt áll nyerésre: a Néppárthoz tartozó európai pártok, köztük a Fidesz az EU összes tagállamából 180 képviselői mandátumot nyerhetnek. A másik nagy pártot, az Európai Szocialistákat 135 mandátumra mérik, de ha Nagy-Britannia még sokáig EU-tag marad, és választásokat kell tartania, a brit Munkáspárt képviselőivel akár 170 helye is lehet a szociáldemokrata frakciónak az EP-ben. A szociáldemokrata frakcióba tart Magyarországról az MSZP és a DK.

Az EP-választáson nem az európai pártcsaládok csúcsjelöltjeire szavazunk, hanem a magyar pártokra. A mostani állás szerint nálunk a Fideszre leadott szavazatok fogják erősíteni az Európai Néppárt frakcióját, az MSZP–P-re és a DK-ra adott voksok pedig a szociáldemokrata frakciót, illetve a Zöldek frakcióját, ha az MSZP–P listájáról Jávor Benedek is bejut az Európai Parlamentbe. A csúcsjelöltek ennek ellenére a lehetőségeikhez mérten igyekeznek kivenni a részüket a nemzeti pártok kampányából. Járják az Európai Uniót, beszédeket mondanak, nyilatkoznak, interjúkat adnak, és a közösségi médián is posztolnak. Megnéztük, hogy a közösségi médiát Weber vagy Timmermans kezeli-e jobban, az alapján, ahogy március elejétől mostanáig hogyan jelentek meg a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren.

Timmermans régebb óta gyűjti a követőit

Alapvető eltérés kettejük között, hogy a holland szociáldemokrata Frans Timmermans üzenetének része a zöldpolitika, a társadalmi egyenlőség, a migrációs helyzet megoldása és az emberi jogok szem előtt tartása, míg a konzervatív EPP csúcsjelöltjét jobban foglalkoztatja az európai identitás megőrzése, a fiatalok inspirálása, a biztonság megerősítése vagy a digitális innováció fellendítése.

Frans Timmermanst körülbelül háromszor annyian követik összesen a Facebookon, az Instagramon és  a Twitteren, mint Manfred Webert. A holland politikus egyedül az Instagramon teljesít gyengébben, ahol 4 ezer követővel van lemaradva Weberhez képest. Mit sem számít ez a közel 150 ezres facebookos előnyéhez mérten. Kedvelésekben is elöl jár Timmermans, de nem ilyen egetverő különbséggel: általában 100-150-nel produkálnak többet Timmermans Facebook posztjai, mint Weberéi.

Mindegyik közösségi oldalon észrevehető, hogy Weber legalább kétszer annyit posztol, mint Timmermans. Twitteren volt olyan nap, amikor tizenhét üzenetet tett ki, és jelentősen megugrott az utóbbi időben a követőtábora is. A kampányidőszak végéig biztosan nem fogja tudni beérni ellenfelét, hacsak nem vásárol magának követőket. Az adatokkal ellentétben, mégis az EPP-s Webert tartják esélyesebbnek az elnöki pozícióra, amit igazából nem a követők száma fog meghatározni.

Miről posztoljon egy politikus?

Mindkét jelöltnél akadnak olyan témák, amelyeket korábban szerepeltek a kampányukban, de a közösségi médiájukban nem, vagy csak nagyon ritkán kerülnek elő. Végignéztük Facebook-posztjaik tartalmát az elmúlt másfél hónapban, márciustól kezdve, hogy kiderítsük, merre haladnak korábbi célkitűzéseikkel a kampányuk lezáró szakaszában. Az adatgyűjtést pénteken zártuk le.

Az ábrára csak a főbb témákat vettük fel, amelyekben valamelyik jelölt a leggyakrabban posztolt, hogy szemléltessük, milyen üzeneteket vettek át a hagyományos médiakampányukból a napi megosztásaik közé. Általánosságban mindketten tartják magukat fősodorbeli eszméik rögzítéséhez, mégis mintha néhány dolgot elfelejtettek volna.

Weber oldala rengeteg videót és kampányfotót oszt meg, amelyekben arról beszél, hogy az alapelvei mennyire érvényesek a mai társadalmi és politikai helyzetben. Ezek közül szinte mindegyik az európaiság, mint érték megőrzésére irányul. Már-már kampányvideóhoz hasonló bejelentkezéseiben, erősen hangoztatott  üzenete mellett egészen ritkán emelte ki a májusi szavazás fontosságát – bár az Instagramján csak erre építve  visszaszámol a posztjaiban – illetve kihívójával ellentétben nem beszél személyes élményeiről és érzelmeiről.

Zöld lyuk tátong Weber politikáján?

Weber kampányának külön részét képezi a fiatalok támogatása, de az utóbbi időszakban erről semmi sem került ki az üzenőfalára. A klímavédelemről is többet beszélt, amikor még nem volt csúcsjelölt, mutatott rá április elején a Politico. Miközben Brüsszelben hetente szerveznek tüntetéseket, amiért az uniós politika nem szentel elegendő figyelmet a környezetvédelemnek, Weber folyamatosan hangoztatja az értékek megerősítését és megőrzését az EU-ban és a politikájában. Gyakorlatilag nincs olyan megosztása, ahol ezek ne kerülnének szóba. 

Március 15-én, miközben a környezetvédelemért tüntettek az utcákon világszerte és Brüsszelben is, más vezető EU-politikusok támogatták a tüntetőket, míg a konzervatív jelölt Weber aznapi online kommentárját Twitteren az új-zélandi terrotámadásról szóló, összetartásért felszólaló posztra korlátozta. Másik üzenetében pedig lengyelül fejezte ki ellenérzését az orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték-projekttel kapcsolatban, amely szerinte szembemegy az európai érdekekkel.

Weber politikai szlogenje, a „Hozzuk vissza Európát az emberekhez” máris megkérdőjeleződik. Vajon mit érthet alatta, ha a Bizottság épületénél rendszeresen tüntető fiatalok ­­– akik többek között Európa jövőjét képezik – aktuális érdekeit nem veszi épp számításba. Bár a politikus tervei között a kampányoldalán egyelőre nem szerepel kifejezetten a klímavédelmet célzó ötlet, a fiatalok támogatása még több Erasmus támogatással és Interrail-jegyekkel viszont igen. Utolsó környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos Facebook-megosztása arról szólt, hogy az EU beszünteti az egyszer használatos műanyagokat. Talán érezve cikkünk készültét, tegnap este felülírta ezt: szót emelt a környezetbarát energiafelhasználásért, ismét egy EPP-s illusztrációval, viszont személyesebb üzenettel, mint korábban. 

Weber a Fidesz felfüggesztésével gurított a legnagyobbat a Facebookon

Az erős és stabil Európa unalmassá válhat egy idő után, és kevéssé lesz népszerű a megannyi figyelemfelkeltő hirdetés és cicás fotó között a Facebookon. Nem meglepő, hogy Weber legtöbb interakciót kiváltó posztja a Fidesz néppárti felfüggesztéséről szólt, amely szenzációként hatott a mindig kimért és érzelemmentes posztok között.

Weber fotói többségén ő szerepel, vagy egy mondata, ami logikus tartalomvezérlésnek minősül egy képviselő profilján, de hiányzik belőle a személyesség, az emberközeliség, amivel szimpátiát kelthet maga iránt, hogy ne csupán egy ember legyen, aki a konzervatív politikát képviseli, hanem csúcsjelöltként legyen az ember, akinek személye teszi teljessé az üzenetet.

Valószínűleg egyik jelölt sem saját maga kezeli a profilját, ezért is nélkülözhetnek minden személyességet Weber megosztásai. Különösen árulkodnak erről sablon, előre megszerkesztett Instagram-posztjai . Timmermans Instagramja pedig semmivel sem mutat többet a Facebook- profiljánál, egy másodlagos megjelenést ad a legjobb képeinek.

Érzelmek kontra értékek

Bár Weber most a legesélyesebb a Bizottság elnöki posztjának a betöltésére, utóbbi néhány évben szerzett ismertségét veri Timmermans a közösségimédia-háborúban, aki kedves nagypapa módjára az élményeit meséli el, kiáll a fiatalok motivációi mellett, és akkor is oszt meg más emberekről fotót, ha ő nem szerepel rajta. Közvetlensége szerethetővé teszi – ha kerekded arca és fehér szakálla nem lenne máris elég nagy előny – ami a főként fiatalok által uralt közösségi platformokon szinte elvárás. Legsikeresebb posztja az utóbbi időben ez a tulipánokkal megemlékező fotó, Peter Kok diplomata barátja emlékére. Holland csúcsjelöltként visszatérni a tulipánmezőre lehet, hogy klisé, de nála telitalálat lett a hozzácsatolt üzenet és az influenszereket megszégyenítő kompozíció miatt, ami végre egy politikamentes közegben láttatta a képviselőt.

A szociáldemokrata politikus majdnem feleannyit posztol Facebookra, mint Weber, és ezekben inkább a motivációinak enged teret, hogy neki miért volt fontos támogatni egy ügyet, részt venni vagy beszélni egy eseményen. Sokkal könnyedebb témákkal foglalkozik, mint az értékek támogatása, ami a közösségi médiában alapvetően sikeresebb stratégia. Klasszikus baloldali érdekekre épít, ugyanakkor az EU jövőjéről ő egyáltalán nem fogalmazott meg álláspontot Facebookon az elmúlt másfél hónapban olyan konkrétan, mint Weber. Ugyanez a helyzet a brexittel: ha valaki csak Timmermans követéséből tájékozódna az EU-s témákról, az lemaradna a brit kilépésről.

Végiggörgetve Timmermans oldalán inkább az összetartozás jut eszünkbe, mint átfogó érték, amit  képvisel, a mozgalmas és emberközeli fotói miatt. Népszerűsége persze nemcsak ebből fakad: korábbi holland külügyminiszterként  saját országában régebb óta tölt be ismert pozíciót, mint az elmúlt pár évben ismertté vált Weber, ezért már megvan a támogatói bázisa.

Timmermans, akit Jean-Claude Juncker jobbkezének is neveznek az Európai Bizottság irányításában, mostanában hallgat a migrációról Facebookon. Tény, hogy az irreguláris migráció 2015 előtti szintre szorult vissza, a politikus kampányának egyik fő kérdése mégis a migráció megoldása lenne. Bár nem jellemző Timmermansra, hogy megoldásokról osztana meg bármit is a közösségi médián, de bizonyára erről a témáról is vannak érzelmei, amit viszont az utóbbi másfél hónapban egyáltalán nem jelenített meg. Jobb kéz ide vagy oda, Juncker a saját párttársát, Manfred Webert támogatja utódjaként a bizottság élén. Küldött erről egy videóüzenetet is, amelyben azt mondta: „A legjobbakat kívánom Manfred Webernek az elkövetkező választásokon. Ő jó elnöke lesz a Bizottságnak.”

Manfred Weber Facebook-, Instagram-, és Twitter-oldala.

Frans Timmermans Facebook-, Instagram-, és Twitter-oldala.

A cikk a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !