Hová tűnt Bannon EU-ellenes mozgalma?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Döntöttek a német szociáldemokraták a kancellárjelöltről
- Szerbia elnöke elárulta, hogy az Európai Uniót vagy Kínát választja-e
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
- Tizenheten eltűntek, miután elsüllyedt egy turistahajó a Vörös-tengeren
Amikor az európai szélsőjobboldali pártok múlt héten Milánóban találkoztak, nem csak a beígért húsz pártból hiányzott 16. Donald Trump első stratégiai főtanácsadójának, az USA elnökének megválasztásában kulcsszerepet játszó Breitbart blog társalapítójának, Steve Bannonnak a nevét hiába keresni a résztvevők között. Pedig az amerikai bukása után pont azért költözött Európába, hogy a közelgő európai parlamenti választásokra segítsen összefogni a populista, elitellenes és nacionalista erőket.
A Mozgalomban nem egyszerűen a szélsőjobbosokkal számolt. Egy interjújában a politikai univerzum közepének nevezte Olaszországot, mert ott „bal és jobb, egy inkább populista és egy inkább nacionalista” párt, az Öt Csillag Mozgalom és a Liga kötött szövetséget. Ezeknek az erőknek akart segítséget nyújtani, „a lehetőséget, hogy közösen szervezzenek rendezvényeket, ahol ötleteket oszthatnak meg. Akkor csinálhatunk mélyre hatoló felméréseket”, rádiós megjelenéseket, adatelemzéseket és egy gyorsreagálású központot az európai parlamenti voksolásra, ahol „az Európai Egyesült Államok és szuverén államok uniója között lehet választani. Előbbi francia-német projekt, miközben a Liga elnöke, Matteo Salvini, „Orbán Viktor magyar vezető és mások” ennek az ellensúlyai.
„Kevesen értik az EU-t az Egyesült Államokban” – nyilatkozta a Corriere della Serának. Igaza volt, bár épp ő maga lett erre a jó példa, mert
egyrészt szinte minden tagállamban tiltják a külföldi támogatásokat, másrészt az olasz szélsőjobbon és a Mozgalom ügyvezető igazgatójának pártján kívül egyelőre senki nem kért belőle.
Kikosarazták olyan, a Ligáéhoz hasonló ideológiájú pártok, mint
- a Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés,
- az Alternatíva Németországért,
- az Osztrák Néppárt
- és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja.
Donald Trump volt tanácsadója Matteo Salvini mellett Orbán Viktort tudta volna elképzelni a mozgalma vezetőjének, kettejüket tartva Európa legfontosabb politikusainak. Tavaly májusban a volt Trump-főstratéga találkozott is a magyar miniszterelnökkel, amikor majdnem 5,7 millió forintnyi közpénzért adott elő egy budapesti konferencián (a fél magyar sajtót nem engedve oda).
A visszautasítás indoka általában ugyanaz volt: amerikaiként nem érti az adott nemzet helyzetét. Ez ráadásul nem csak valamiféle elvi probléma. Ahogy azt a Guardian összeszedte, sok uniós tagállamban – köztük Magyarországon – a pártoknak tilos külföldi támogatást elfogadni. A lap 13 uniós országot vizsgált, ebből legalább kilencben úgy találta, hogy semennyivel vagy csak nagyon korlátozottan lehet más államból hozzájárulni a kampányoláshoz. Magyarországon például nem csak anyagilag, természetben sem lehet így tenni, bár Steve Bannon tavaly novemberben arról beszélt az RTL Klubnak, hogy közvélemény-kutatásokat fognak csinálni „Európában és Orbánnak is Magyarországon” a „helyi emberekkel” együtt.
Bannont a brexitkampány miatt is kerülgette a baj
Steve Bannont 2015 óta be akarta rángatni egy üzletember a brexitkampány illegális pénzelésének segítésébe, derült ki tavaly novemberben kiszivárgott levelekből.
Bannon volt egy ideig az alelnöke annak a Cambridge Analytica nevű cégnek, amely – vitathatóan – a Trump- és a brexitkampány sikerét is magáénak mondta. Később kiderült, hogy a vállalat több millió Facebook-felhasználó adatait használta illetéktelenül és illegális módszereket is bevetett az amerikai elnök oldalán.
Steve Bannon 2015-től több levelet kapott, hogy a Cambridge Analytica segítsen pénzt gyűjteni az Egyesült Államokban a brexitkampányra. Ez a szigetországban is törvénybe ütközik. A feladó az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) és a nem hivatalos brexitkampány, a Leave.EU mögött álló üzletember, Aaron Banks volt. Tavaly nyomozás indult ellene, mert a gyanú szerint nyolcmillió fontot (mostani árfolyamon közel hárommilliárd forintot) költött tisztázatlan forrásból.
Még a Mozgalom brüsszeli központjának saját lakásában otthont adó Mischaël Modrikamen pártja, a belgiumi Néppárt sem kaphat hozzájárulást a szervezettől az ottani szabályok miatt. Steve Bannon valószínűleg ezért beszélhetett már korábban is arról, hogy csak gazdag európaiak adományaival számolnak. (A magánszemélyekre általában kevésbé kemények a tiltások, Belgiumban például 500 euró erejéig segíthetnek). A Mozgalom atyja szerint viszonylag kevés pénz, pár millió euró elég lenne, mert az USA kampányaihoz képest az európaiak keveset költenek.
Akkor már ki is esett a számításból?
„Bannon egy kissé túl derűlátó volt arról, hogy mit érhetünk el” – ismerte el Mischaël Modrikamen a Politico nevű EU-val foglalkozó híroldalnak márciusban. Nem tagadta, hogy a terveik egy részét dobták, mert több országban is törvénybe ütközne.
„Workshopokat, konferenciákat csinálunk, beszélünk a hasonló gondolkodású emberekkel” – mondta Steve Bannon, egy késő márciusi vagy kora májusi konferenciát emlegetve (korábban januárról beszélt). Szerinte többen is benne vannak a Mozgalomban, mint például a Spanyolországban feltörekvő szélsőjobboldali Vox, a Silvio Berlusconi olasz ex-miniszterelnök pártszövetségéhez tartozó Olasz Testvérek vagy Salviniék Ligája. „Bannon nincs a radaron” – cáfolta a lapnak egy ligás forrás, holott Mischaël Modrikamen egy tavaly szeptemberi Bannon-Salvini találkozó után „bent van!” felirattal tett ki Twitterre egy képet.
„Az itteni politikusoknak nincs szüksége rám. Teljesen képesek rá, hogy maguktól választásokat nyerjenek”
– mondta aztán Steve Bannon március végén Rómában.
Jön a „kultúrharcosok gladiátorképzője”?
Mégsem merül ki a Bannon körüli európai mozgolódás abban, hogy a volt Trump-stratéga Európában utazgat és konferenciákon szólal fel, miközben Brüsszelből néha szerveznek valami összejövetelt. Az ultrakonzervatív katolikus Dignitatis Humanae Intézet tavaly óta bérli a több mint 800 éves Trisulti apátságot Olaszországban, és a szervezet igazgatója, Benjamin Harnwell többször is kijelentette, hogy ez „kultúrharcosok gladiátorképzője” lesz, ahol „a nacionalista és populista vezetők következő generációját” nevelnék ki. Elmondása alapján Steve Bannon már évek óta részt vesz az intézet életében és a tananyag összeállításában is segít, bár „ugyanannak a csatamezőnek a külön sarkaiban” dolgoznak.
(Borítókép: Steve Bannon. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)