A függetlenséget természetesen nem lehet számszerűsíteni, ezért az érintettek megkérdezése alapján, közvélemény-kutatás formájában összesítették a polgárok és az üzleti szféra benyomásait az új igazságügyi eredménytáblában. Ezek alapján világosan látszik, hogy Észak- és Nyugat-Európában sokkal függetlenebbnek ítélik a bíróságokat, mint a később csatlakozott tagállamokban.

A válaszadók leginkább a politika, a gazdasági érdekcsoportok és a kormányzat nyomásgyakorlására panaszkodnak. Míg a magyar emberek 48 százaléka nevezte jónak, vagy nagyon jónak a helyzetet, addig a cégvezetőknek csak a 18 százaléka volt ezen a véleményen. A 28 tagállam közül a lakossági megítélés a 18., a vállalati szféra véleménye pedig a 27. helyre rangsorolta az országot.

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa azt mondta, folyamatosan kapcsolatban van a magyar hatóságokkal, és Trócsányi László igazságügyi miniszter tisztában van a brüsszeli aggodalmakkal, különös tekintettel a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán, amely az Európai Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban kifogásolja még, hogy a pénzmosással kapcsolatos ügyek lezárása túlzottan hosszú ideig tart és viszonylag magas a függőben lévő, első fokú ügyek aránya is. A bírák, ügyvédek számát tekintve Magyarország a középmezőnyben van. Viszonylag kevés pénzt költünk az igazságszolgáltatásra (53 euró/fő), ugyanakkor ez a szám GDP arányosan már uniós szinten is jelentős (0,4 százalék).

A biztos azt is elmondta: „A 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla olyan időszakban lát napvilágot, amikor Európa egyes részein a jogállamiságot egyre súlyosabb kihívások veszélyeztetik.” Jelenleg Lengyelország és Magyarország ellen folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, amely a jogállamisági eljárásrendszerben a legszigorúbb uniós eszköz. Ugyanakkor sok bírálat éri Brüsszelből Romániát és Szlovákiát is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!