Az Európai Bizottság kedden elfogadott egy dokumentumot, amely tulajdonképpen a Juncker-féle testület politikai hagyatékának is tekinthető. Az anyag a jövő heti nagyszebeni állam- és kormányfői találkozóra készült. Május 9-én a tagállami vezetők az Egyesült Királyság nélkül, 27-es körben találkoznak, a soros román elnökség szervezésében. Közel két évvel ezelőtt eldöntötték ennek a találkozónak az időpontját és helyét, valamint a tematikáját is: a brexit utáni Európáról szerettek volna beszélgetni – más kérdés, hogy a brexit még nem történt meg.

A miniszterelnökök elé kerülő anyag címe: “Európa 2019 májusában – Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő Unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére”. Sőt, olyat is írnak, hogy “Egységben az erő!”, és ennek jegyében a leköszönő Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a következő brüsszeli testületnek. Jean-Claude Juncker ez mondta összefoglalójukról: “Nekünk, európaiaknak napról napra egyre több kihívással kell szembenéznünk. Ahhoz, hogy Európa virágozhassék, a tagállamok együttműködésére van szükség. Szilárd meggyőződésem, hogy csakis az egységben találhatjuk meg azt az erőt, amely európai életmódunk megőrzéséhez, bolygónk megvédéséhez és globális befolyásunk megtartásához szükséges.”

Ami a jogalkotási mérleget illeti: Juncker-bizottság 471 új javaslatot terjesztett elő és tovább vitte az előző testület 41 kezdeményezését. Mindezek közül 348-at már elfogadtak a tagállamok és az Európai Parlament, vagy legalábbis megegyeztek a tartalmukban. Az esetek 90 százalékában a tagállami miniszterek egyhangúan támogatták az új jogszabályokat, tehát mind a 28 tagállam egyetértett a tartalmukkal.

A jövőt illetően az Európai Bizottság öt stratégiai terület át- és újragondolását, ezen belül az EU pozicionálását tartja elsődleges szempontnak. Javaslatuk szerint következő területek köré kell szervezni az EU-t: a védelmet nyújtó, a versenyképes, a méltányos, a fenntartható és a befolyásos Európa. Az anyag kitér arra is, hogy a Bizottság célja volt, hogy javítsanak a polgárokkal való kapcsolattartáson is. Úgy vélik, ideje túllépni azon a fajta kommunikáción, amely a sikereket a nemzeti, a kudarcokat pedig az európai szintnek tulajdonítja, és ehelyett közösen és jobban kell elmagyarázni közös döntéseket és szakpolitikákat.

Azonban elégedetlenség is kiolvasható az összegzésből, mert az EU tíz területen nem tudott előre lépni és végleges megállapodásra jutni. Ezek között megemlítik, hogy nincs még elfogadott költségvetés a következő hét éves ciklusra, nem sikerült megvalósítani a közös menekültügyi rendszer reformját vagy megnyugtatóan rendezni a schengeni övezet jövőjét.

Május 9-én Nagyszebenben a tagállamok döntenek arról, hogy egyetértenek-e ezzel az értékeléssel. Ez azt is jelenti, hogy körvonalazódik az EU jövőre vonatkozó stratégiai menetrendje, ami egyben meghatározza a következő Európai Bizottság mozgásterét is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!