Németországban és Franciaországban is erőt mutattak a Zöldek
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Gálik Zoltán: Nem áll jól sem a Konzervatív Párt, sem Rishi Sunak szénája
- Körvonalazódik az EP-listavezetők vitája, de senki nem tudja, hogy valóban megtörténik-e
- Súlyos veszélyre figyelmeztetett Szijjártó Péter, megkapták a NATO javaslatát
- Terrortámadástól tartanak több dél-koreai nagykövetségen
- A szükséges ajánlásszám háromszorosát gyűjtötte össze a baloldali összefogás
- A szerb elnök Magyarországgal együtt rendezne olimpiát
- Furcsa híresztelések kaptak szárnyra az ukrán hadsereg volt főparancsnokáról
- Tűz ütött ki egy tüntetésen a parlament épülete előtt Tbilisziben
- Beszakadt egy autópálya Kínában, legalább 48 ember meghalt
- Besokalltak a nyugati országok, leszámolnának az illegális bevándorlással
Az Európai Parlament egyik üléstermében rendezték be a Zöldek eredményváróját, ahonnan rendszeresen, akár egy focimeccsen a gólok után, hangos éljenzés hallatszott. A Zöldek két vezetője, a holland Bas Eickhout és a német Ska Keller már este nyolc óra körül széles mosollyal az arcukon sétálgattak a folyosón és boldogan nyilatkoztak bárkinek.
Meg is volt az okuk az örömre, hiszen úgy tűnik, hogy 52-ről 70-re növelik képviselőik számát. Már a korábbi nemzeti választásokon is voltak annak jelei, hogy a klímaváltozás kapcsán a figyelem ráirányul a Zöldekre és a zöldek válaszaira, egyszeriben lényegesen megnőtt azon alkalmak száma, amikor az üzeneteiket eljuttathatták. Az sem mellékes, hogy szinte a választási kampánnyal egy időben klímatüntetések söpörtek végig Európán, sok millió embert megmozgatva, és ezek a vélemények a zöld pártok politikájába csatornázódtak be.
Ska Keller az eredményeiket úgy kommentálta, hogy ez egyúttal felelősséget is jelent számukra, az európai parlamentben akarnak tovább harcolni a klímavédelem, a szociális igazság, a demokrácia és a polgárok szabadságjogai érdekében. Utóbbival kapcsolatban kell megjegyezni, hogy a Zöldek képviselője volt az a Judith Sargentini, aki Magyarországról szóló országjelentést készítette, amely alapján megindult a 7-es cikkelyes eljárás.
A Zöldek térnyerése több országban is látványos volt. Németországban nagy meglepetésre 22 százalékkal a második helyre jöttek fel, Franciaország 12,3 százalékkal a harmadikok lettek akárcsak Írországban, ahol 15 százalékot szereztek. Finnországban is a második legjobb eredményt érték el, 15,8 százalékkal. És bár nem ez dönti el az európai nagypolitika jövőjét, de Luxemburgban tulajdonképpen a zöldek nyertek: az egyik zöld párt, a Déi Gréng 18,9, a másik, a Piraten pedig 7,7 százalékot szerzett. Ha összeadjuk a két eredményt, akkor ők a legerősebbek 26,6 százalékkal, a hivatalosan győztes liberális pártnak ugyanis csak 21,4 százaléka volt.
Jelentőségüket növeli, hogy a most kezdődő koalíciós alkudozások során az Európai Néppárt és a Szociáldemokraták is szeretnék megnyerni a zöldek támogatását.
Meg kell említeni a zöldek eredményét az EP-választásokkal egy időben tartott belga általános választásokon is. Itt is két zöld párt van (egy flamand és egy vallon), akiknek a 150 tagú szövetségi parlamentben összesen 21 képviselőjük lesz, amivel az erősen széttagolt pártrendszerben a második legnagyobb erőt képviselik, és minden bizonnyal a következő belga kormánynak is a tagjai lesznek.