Merkel és Macron nem ért egyet
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Vlagyimir Putyin készen áll a tárgyalásra Volodimir Zelenszkijjel, de trükkökről és csapdákról beszél
- Orbán Viktor nagy kockázatot vállalt, szüksége lesz a diplomáciai képességeire
- Tovább sokkolja a piacot a DeepSeek, a kínai mesterséges intelligencia, Trump szerint ideje felébredni
- Jöhet az előrehozott választás Szerbiában, ha harminc napon belül nem alakul új kormány
- Klímaaktivisták szakítottak meg egy színházi előadást Londonban
- Tűz ütött ki felszállás előtt egy dél-koreai repülőgépen
- Mráz Ágoston Sámuel: Nem ismerik el egy csapásra, hogy Orbán Viktornak volt igaza
- Változásokat ígérnek a Fehér Házból, jó híreket kaptak a sajtómunkások
- Deutsch Tamás megküzdött az angollal, Magyar Péter nem hagyta szó nélkül a történteket
- Komoly iszlám tanokkal tartanak rendet a frissen verbuvált szíriai rendőrkadétok között
Az európai állam- és kormányfők rendkívüli munkavacsorán találkoznak kedden Brüsszelben, hogy az EP-választásokat értékeljék. Ennek keretében elkezdődik az egyeztetés arról is, hogy kik töltsék be a legfontosabb EU-s posztokat. Négy tisztségről kell dönteni: az Európai Tanács (jelenleg Donald Tusk), az Európai Bizottság (jelenleg Jean-Claude Juncker), az Európai Központi Bank (jelenleg Mario Draghi) elnökének és az unió külügyi főképviselőjének (jelenleg Federica Mogherini) személyéről.
Ezek közül a legnagyobb vita jelenleg az Európai Bizottság elnökének személyéről van szó, az Európai Parlament három pártja (Európai Néppárt, Szociáldemokraták, Zöldek) ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez, a Liberálisok azonban ezt jelenleg nem tartják fontosnak.
Az állam- és kormányfők között azonban korántsem teljes az egyetértés, ezt a párbeszédet igyekszik a mostani csúcstalálkozón felgyorsítani Donald Tusk. Az MTI beszámolója szerint a Brüsszelbe érkező Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: “Az Európai Bizottság következő elnöke csak egy hiteles, tapasztalattal rendelkező politikus lehet, aki hazájában vagy európai uniós szinten elért eredményekkel tudja bizonyítania rátermettségét.” Macron már korábban is kijelentette, hogy nem támogatja a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert, helyette a brexit-ügyi főtárgyaló, a francia néppárti politikust, Michel Barniert tartja alkalmas jelöltnek. Macron azt is mondta, hogy a feladatokról, a prioritásokról és a kritériumokról akar beszélni.
Ugyankkor Angela Merkel német kancellár örömmel tudatta, hogy az Európai Néppárt nagy többséggel támogatja Manfred Weber jelöltségét.
Elterjedt egy olyan hír is, mely szerint a visegrádi országok Maros Sefcovic, szlovák szociáldemokrata politikus, az Európai Bizottság egyik alelnökének a jelöltségét támogatják, a brüsszeli csúcs előtt azonban Andrej Babis cseh miniszterelnök cáfolta.
A Hospodárské Noviny című lap értesülése szerint Emmanuel Macron francia államfő a kedd délutáni EU-csúcs előtt Brüsszelben találkozik a visegrádi országok kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Krisztalina Georgieva - a Világbank elnökhelyettese - jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét – írja az MTI.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is Barnier jelölése mellett érvelt, hétfőn azonban Szijjártó Péter külügyminiszter – szintén Brüsszelben – azt mondta, valamennyi csúcsjelölt alkalmatlan, de konkrét nevet nem említett, akit a magyar kormány támogatna.