Orbán is blokkolta a 2050-es uniós karbonsemlegességet
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kína magyarországi nagykövete szerint történelmi jelentőségű a kínai államfő budapesti látogatása
- Nem tetszett Putyinnak a Wikipédia, csináltak helyette egy saját változatot
- Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött
- A gigantikus amerikai segélycsomag csak átmeneti megoldást jelent Ukrajnának
- Az EMA ismétlőoltások felvételét javasolja egy újabb vírusvariánssal szemben
- Szétfeszíti az amerikai egyetemeket a Hamász és Izrael háborúja
- Palesztinpárti tüntetők foglalták el a Columbia Egyetem egyik épületét
- Eljárást indított az Európai Bizottság a Meta ellen
- A Tisza Párt és a Kutyapárt is leadta az európai parlamenti listáját
- Megkéselt egy rendőrt, agyonlőtték a turistát Jeruzsálamben
Biztató előjelek után végül komoly vita alakult ki az éghajlatvédelemről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján. Az eredeti tervek szerint beleírták volna a csütörtöki megállapodásba, hogy 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki az európai uniós országok, amennyit ki tudnak egyenlíteni.
Palkovics pár napja épp 2050-et emlegette
A hét elején voltak arra mutató jelek, hogy a „karbonsemlegesség” mögött szinte mindegyik uniós ország felsorakozik, de az észt, a lengyel és a cseh mellett végül a magyar miniszterelnök is tiltakozott. Orbán Viktor lépése azért meglepő, mert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn kijelentette: Magyarország egyik klímapolitikai célja, hogy 2050-re „lehetősége legyen” az általa felhasznált energia karbonsemleges előállítására.
Kompenzációs mechanizmusok kellenek
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a csúcsra érkezve már elég egyértelműen célzott rá, mit akar:
pénzt.
„Nagyon konkrét feltételek kellenek a lehetséges kompenzációs mechanizmusokról – fejtegette a Politico szerint. – Az igazságos és felelősségteljes energetikai átalakulásról szóló megszövegezés nem elég nekünk.” Hozzátette, hogy a visegrádi országok „kivételesen egységesek” a kérdésben.
Elbaltázták
Ha ezt úgy értette a lengyel kormányfő, hogy egy kivétellel egységesek, igaza lett, mert a szlovákok nem tartottak a többi visegrádi országgal a tiltakozásban. Így is maradt a patthelyzet az Európai Tanácsban. Végül csak a párizsi éghajlategyezményre hivatkoztak a szövegben, és lábjegyzetbe került, hogy ez „a tagállamok nagy többségének” 2050-et jelent.
Az EurActivnak egy diplomáciai forrás azt mondta, Angela Merkel német kancellár adta be a derekát, hogy a visegrádiak ellenkezése miatt elengedjék az egységes kiállást a 2050-es dátum mellett.
„Elbaltázták” – kommentálta a Greenpeace környezetvédő szervezet, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök szerintük képtelen volt meggyőzni Lengyelországot és a többieket. Így „a klímavédelem egy lábjegyzet lett”, holott lett volna esélyük megakadályozni a visszafordíthatatlan éghajlatváltozást.
A csúcstalálkozón az esti munkavacsorán tárgyalják a fő témát: hogy ki vezesse a fontosabb uniós intézményeket a következő években. A klímavédelmi stratégiáról szóló egyezkedés miatt csak később tudnak nekiugrani az egyelőre kilátástalannak ígérkező vitának.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !