Hiába nyúlt éjszakába az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozója, nem tudták eldönteni, kik vegyék át a következő hónapokban megüresedett vezetői posztokat.

Teljes körűen konzultáltak, de nem volt egyetlen jelölt mögött sem többség, ezért több időre van szükség, mondta a találkozót levezető Donald Tusk. Hangsúlyozta: csomagban kezelik a tisztségeket, azaz együtt döntenek majd mind az öt kérdéses pozícióról, és kitérő választ adott, amikor arról kérdezték, sikerült-e szűkíteni a neveket.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szerint a június 28-29-i G20 találkozót is felhasználhatják az egyeztetésekre. „Örömmel, élvezettel, elégedettséggel, és igen, egy kicsi boldogsággal vettem tudomásul, hogy nem könnyű lecserélni engem” – viccelt az éjjel 2-kor tartott sajtótájékoztatóra láthatóan elfáradt politikus. 

A csúcstalálkozó közben gyorsan elterjedt az interneten egy fénykép arról, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel nyolcszemközt tárgyal. A brüsszeli tudósítók nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a lencsevégre kapott privát összejövetelnek, ugyanis már előtte is az a hír járta, hogy pontosan a francia, a német és a spanyol vezetőkön múlik elsősorban, hogy sikerül-e megegyezni az új bizottsági elnök személyéről. Ugyanis: azon túl, hogy mind a hárman népes és erős uniós országokat irányítanak, Angela Merkel egyúttal az Európai Néppárt legmeghatározóbb politikusa, Macron a liberális pártcsalád vezető alakja, Sanchez pedig az európai szocialista párt erős embere. Ez az a három pártszövetség, amelynek az európai parlamenti frakciói meg kell, hogy egyezzenek egymással ahhoz, hogy sikerüljön stabil többséget létrehozni az EU jogalkotásában.

A huszonnégy európai kormányfő és négy államfő megállapodott, hogy jövő vasárnap, június 30-án újból összeülnek. Addig Donald Tusk folytatja a tárgyalásokat a parlamenti frakciókkal és az uniós országok vezetőivel. Ezeknek az egyeztetéseknek a fényében a hónap végén már szavazhatnak konkrét jelöltekről. Az Európai Parlament a július 2-4-i ülésén már szeretné megválasztani az EP elnökét, erre azonban ideális esetben csak akkor kerülhet sor, ha már tudják, hogy a másik négy intézmény: az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat élére milyen nemzetiségű, milyen nemű és milyen pártállású jelölteket, és elsősorban: kiket szánnak az állami vezetők. Ezekre a döntésekre kerül majd sor várhatóan június 30-án.

Merkel hosszú távon nem vetette el a csúcsjelölti rendszert

„Nagyon intenzív, ugyanakkor nagyon baráti hangulatú megbeszélést tartottunk, mert mindenki tisztában van vele, hogy közös megoldást kell találni” – számolt be a találkozóról Angela Merkel német kancellár.

Megerősítette, hogy az államfők és kormányfők körében nem tartottak szavazást egyik szóba jöhető jelöltről sem. Mint fogalmazott: megbíztak Donald Tusk helyzetértékelésében, hogy fölösleges lenne szavazásra bocsátani a neveket, hiszen az Európai Parlamentben egyelőre esélye sem látszódik annak, hogy a most szóban forgó nevek közül bármelyik mögött többség tudna felállni.

Megkérdezték tőle: mi lesz annak a következménye, hogy a szociáldemokrata és a liberális frakciók egyértelműen megvonták a támogatásukat a német, néppárti jelölttől, Manfred Webertől. A kancellár azt válaszolta: nehéz helyzet állt elő, amit mindenkinek a saját pártcsaládján belül, neki személyesen az Európai Néppárton belül ki kell értékelnie. Nem zárta ki, hogy új néppárti jelöltre lehet szükség.  

Egy új néppárti jelölt viszont azt jelentené, hogy az Európai Néppárt lemond arról a korábbi követeléséről, hogy az európai parlamenti választás előtt a pártcsaládok által megnevezett, és a pártcsaládok nevében kampányoló csúcsjelöltek közül kerüljön ki az Európai Bizottság új elnöke. Ezzel kapcsolatban azt mondta Angela Merkel, hogy az Európai Unió választási rendszerének az átalakulása egy hosszabb folyamat, amelynek nagyjából a felénél tartanak. A folyamat vége az lehet majd, amikor nemzetek közötti, összeurópai listákra is lehet szavazni, és ezeknek a listáknak a tényleges listavezetői lehetnek majd a mostani csúcsjelöltek. 

Végül hangsúlyozta, hogy kizárólag olyan embereket választhatnak meg az uniós intézmények élére, akikben az Európai Parlamenttel közösen megegyeznek. Semmiképpen sem szeretnének egy válsághelyzetet előidézni az Európai Parlamenttel, mert az rányomná a bélyegét a következő öt év jogalkotására, húzta alá.

Visszafogottabb klímavédelem mellett döntöttek egyelőre

A másik ügy, amiben nem sikerült megállapodniuk a vezetőknek, az EU ambiciózus klímavédelmi terve volt. A tárgyalás előtt úgy tűnt, jó esély van rá, hogy megegyeznek abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé kell tenni az Európai Uniót, vagyis kimondják, hogy mindegyik ország csak annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit ki tud egyenlíteni.

Négy kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország ellenállásán megbukott a progresszív elképzelés. Mindannyiuk gazdaságát kifejezetten hátrányosan érintenék a karbonsemlegességgel járó kötelezettségek. Donald Tusk annyival szépítette az eredményt, hogy „jó okunk van hinni ” a véleményük változásában, mert egyetlen ellenkező tagállam se zárta ki a 2050-es cél elfogadását a következő hónapokban.

Ahol úgy tűnik, nagy összhang volt, az a török próbafúrások ellenzése ciprusi területen. Jean-Claude Juncker szerint ebből a szempontból fontos volt a találkozó, mindenki szolidáris Ciprussal. Kifejezetten harciasan beszélt arról, hogy ellenlépésekre készülnek, és nem „puhákra”, mert teljesen elfogadhatatlan, amit Törökország csinál az uniós tagállam felségvizein.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !