A NATO űrpolitikát fogadott el
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kína magyarországi nagykövete szerint történelmi jelentőségű a kínai államfő budapesti látogatása
- Nem tetszett Putyinnak a Wikipédia, csináltak helyette egy saját változatot
- Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött
- A gigantikus amerikai segélycsomag csak átmeneti megoldást jelent Ukrajnának
- Az EMA ismétlőoltások felvételét javasolja egy újabb vírusvariánssal szemben
- Szétfeszíti az amerikai egyetemeket a Hamász és Izrael háborúja
- Palesztinpárti tüntetők foglalták el a Columbia Egyetem egyik épületét
- Eljárást indított az Európai Bizottság a Meta ellen
- A Tisza Párt és a Kutyapárt is leadta az európai parlamenti listáját
- Megkéselt egy rendőrt, agyonlőtték a turistát Jeruzsálamben
Erősebb NATO-ra van szükség, amely a terrorizmust is képes kezelni – jelentette ki magyar újságíróknak Benkő Tibor Brüsszelben, ahol a NATO védelmi miniszterei két napos találkozót tartottak. A magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar emberek nagyon sokat áldoznak a biztonságra, ugyanis Magyarország vállalta, hogy 2024-ig a GDP 2 százalékát költi védelmi kiadásokra, és ezen belül 20 százalékot a fejlesztésre fordít az ország. Ezen túl növelte azon katonák számát, akik valamelyik NATO-misszióban teljesítenek szolgálatot. Benkő Tibor ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország a NATO által meghatározott két veszélyeztetettségi irány - a keleti és a déli – metszéspontjában van. Ezért a magyar törekvések egyrészt a Balkán biztonságára, másrészt például a balti légtér védelmére irányulnak.
A miniszter szerint azonban az erőfeszítéseket fokozni kell, ezért Magyarország Horvátországgal közösen megkezdi egy többnemzeti parancsnokság felállítását, amely a térség biztonságát szolgálja majd, de jól illeszkedik mindez a NATO védelmi koncepciójába.
A védelmi miniszterek ülésén téma volt az innováció is, a magyar tárcavezető ennek kapcsán elmondta, hogy a magyar honvédségen belül létrehozták azt a központot, amely fejlesztéssel foglalkozik.
Szintén fontos téma volt, hogy augusztus 2-án várhatóan megszűnik annak a szerződésnek az érvényessége, amelyet még korábban az oroszok és az amerikaiak kötöttek a földi indítású középhatótávolságú rakétarendszerek telepítésének tilalma érdekében. Az USA felmondta az egyezményt, mert az oroszok megszegték azt. Benkő Tibor szerint az oroszoknak olyan széles körű fegyverarzenál áll rendelkezésükre, hogy mindenképpen tárgyalni kell velük ezek csökkentéséről. Ebben partner lenne a NATO, de az egyezséghez mindkét fél hozzájárulására szükség van – jelentette ki a magyar védelmi miniszter.
A két napos tárgyalást követően Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára többek között azt mondta, 2024-ig meghosszabbítták az afgán bizotnsági erőknek nyújtott támogatást. “Együtt mentünk, együtt távozunk” - mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy mindaddig jelen lesz a nemzetközi katonai erő az országban, amíg nem sikerül garanciát szerezni arra, hogy Afganisztán soha többet nem lesz a terrorizmus melegágya. Stoltenberg megemlítette azt is, hogy a NATO egy új, átfogó űrpolitikát hagyott jóvá. Ez nem az űr militarizálásáról szól, hanem elsősorban a műholdas kommunikáció továbbfejlesztéséről.