A hétvégi oszakai G20 csúcstalálkozón a legerősebb európai országok vezetői egymás között megállapodtak róla, hogy a holland szocialista Frans Timmermanst jelölik az Európai Bizottság élére. Timmermans volt az Európai Szocialisták Pártjának a kiválasztottja, úgynevezett csúcsjelöltje Jean-Claude Juncker ősszel megüresedő pozíciójára.

Az Európai Parlament ragaszkodik hozzá, hogy az európai pártcsaládok csúcsjelöltei közül kerüljön ki az Európai Bizottság leendő vezetője. A másik nagy pártcsaládnak, az Európai Néppártnak Manfred Weber volt a jelöltje, róla azonban a héten kiderült: nem élvezi sem az állam- és kormányfők, sem az Európai Parlament többségének a támogatását. Ami ennél is fontosabb: Angela Merkel német kancellár sem tör már lándzsát a jelölése mellett.

Lehet, hogy föl is adják mára a küzdelmet

Olyan bonyolult lett a helyzet, hogy brüsszeli források már arról beszéltek vasárnap este kilenckor, hogy nincs is esély megegyezésre. Inkább július 15-én összeülnek újra az állam- és kormányfők.

Alapesetben az lenne az eljárás, hogy az EP-választáson legtöbb szavazatot szerzett pártcsalád, az Európai Néppárt jelöltjét ajánlják az állam- és kormányfők az Európai Bizottság élére, az Európai Parlament pedig jóváhagyja őt. Manfred Weber viszont túlságosan megosztja mindkét testületet.

Háromféle valószínű kimenetele lehet a válogatási folyamatnak:

• Az Európai Néppárt állít egy másik jelöltet, például a francia Michel Barnier-t, a bolgár Krisztalina Georgievát, vagy a horvát Andrej Plenkovicot. Ez ellenállásba ütközhet az Európai Parlamentben, mert az Európai Parlament valamelyik csúcsjelöltjét szeretné látni a poszton.
• A szocialista Frans Timmermans lesz a Bizottság elnöke. A francia, a német és a spanyol vezetők bele is egyeztek ebbe a megoldásba az oszakai G20-as találkozón. Az Európai Parlamentnek is elfogadható a javaslat, mert Timmermans csúcsjelölt volt. Az Európai Néppárt vezetősége azonban vasárnap délután látványosan szembefordult ezzel az alkuval. A néppárti külön megbeszélésről érkező Leo Varadkar ír kormányfő nyilatkozatából kiderült, hogy a Néppárt tagjai erősen tiltakoztak az ellen, hogy egy szocialista politikusnak jusson ez a poszt, ami a hagyományok szerint a legerősebb európai pártcsaládnak jár. Orbán Viktor, aki a Fidesz felfüggesztett pártcsaládi tagsága miatt nem lehetett ott a megbeszélésen, levélben kérte a Néppárt elnökét, hogy ne fogadja el Frans Timmermans jelölését. A hírek szerint Angela Merkel egyedül maradt a saját álláspontjával. Ebből az alapállásból érkeztek meg a vezetők az Európai Tanács épületébe vasárnap este, ahol pontot kellett volna tenniük az ügy végére.
• Egy nevető harmadik lesz a győztes. A liberális Margrethe Vestager például, aki csúcsjelölt is volt, és talán egy hangyányit elfogadhatóbb az egymással versengő mindkét nagy pártcsaládnak: a szocialistáknak és a Néppártnak.

A tervek szerint vasárnap este szavaztak volna az államfők és kormányfők, de olyan kilátástalannak tűnt a helyzet már az este elején, hogy a kiszivárgó hírek szerint több hetes halasztásról kezdtek beszélni, még mielőtt összeültek volna.

Így lehetett eltervezve az egész

Egyes értelmezések szerint Angela Merkel mindig is tudta, hogy Frans Timmermans jelölését élből elutasítja majd a Néppárt. Eszerint a magyarázat szerint az oszakai háttérmegegyezésre és a vasárnapra összehívott különleges európaitanács-ülésre csak azért volt szükség, hogy a német kancellár minden résztvevőnek megmutathassa: maximálisan igyekszik figyelembe venni az érdekeiket.

Az Európai Parlamentnek megmutatta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a csúcsjelölti rendszer a helyén maradjon, vagyis hogy az európai parlamenti pártcsaládoknak a választási kampányban résztvevő jelöltjei közül kerüljön ki az Európai Bizottság következő vezetője. Ha ez így történne, demokratikusabbá válna a kiválasztási rendszer, hiszen az EP-választás eredményétől függne az EB-elnök személye.

Az európai – és a német – szocialistáknak tett egy gesztust azzal, hogy komolyan bedobta a szocialista jelölt, Frans Timmermans nevét a kalapba. A holland politikus heves elutasítása azonban bebizonyította, hogy nem érdemes a jelölésével tovább próbálkozni: nem fog mögötte felállni egy többség.

Ezek után megnyílhat az út az állami vezetők előtt, hogy tiszta lelkiismerettel azt jelöljenek, akit szeretnének. A legvalószínűbb egy alternatív jelölt az Európai Néppártból.

Próbálkozzon többséget alkotni!

A szavazást modellező applikációnkban próbálgathatja, hogy milyen felállásban alakulhat ki többség az Európai Tanácsban, ahol 24 kormányfő és 4 államfő dönt a legfontosabb stratégiai kérdésekről az EU-ban. Ahhoz, hogy valakit megnevezzen hivatalos jelöltként az Európai Tanács, minősített többség kell: legalább 21 ország egyet kell, hogy értsen vele, és ennek a 21 országnak legalább az Európai Unió népességének 65 százalékát ki kell tennie.