"A csúcsjelölti rendszer nem egy kötelező forma" – mondta sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szerinte azonban a jelölésekkel ezt tiszteletben tartották, és amikor majd csütörtökön erről fog beszélni az Európai Parlamentben, megpróbálja ezt elmagyarázni. Utóda, Charles Michel is azt mondta, a csúcsjelölti rendszer nem egyszerű, éppen ezért komoly párbeszédet kell folytatni az Európai Parlamenttel, hogy levonhassák a tanulságot.

Némileg egyszerűbben fogalmazott Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, aki azt mondta, hogy páran biztosan idegesek lesznek majd az Európai Parlamentben, de a jelöltek rátermettsége be fogja bizonyítani, hogy jó döntést hoztak.

A céljainkat elértük – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki ezután arról beszélt, hogy meg kellett akadályozni, hogy Frans Timmermas legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Szerinte Timmermans a szélsőbal radikális jelöltje volt, aki megosztja Európát, sőt, azzal is vádolta, hogy olyan ember, aki nem tartja meg a szavát. De még ez sem volt elég: kijelentette, hogy megmutták, hogy ha valaki támadja Lengyelországot, akkor az nem vezet sehová sem.

Mark Rutte holland kormányfő elégedett a végkimenetellel, bár megjegyezte, még jobb lett volna, ha Timmermans lesz a Bizottság új elnöke. Azt azonban elárulta, hogy a megegyezés értelmében Frans Timmermans megtarthatja első alelnöki pozícióját, s ebben a tisztségben az elmúlt években már bizonyította alkalmasságát.

Brigitte Bierlein osztrák kancellár is elégedett volt, különösen azért, mert első alkalommal egy nő lehet az Európai Bizottság elnöke. A nemek egyenlőségére hívta fel a figyelmet a soros elnöksége ellátó Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne és a spanyol kormányfő, Pedro Sanchez is.

Leo Varadkar ír kormányfő elfogadta azt, hogy félretették a csúcsjelölti rendszert, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges többséget sem a Tanácsban, sem a Parlamentben.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Emmanuel Macron francia elnök szerint a döntése tükrözi az új hatalmi egyensúlyt Európában és nem kívánja Európát megosztani politikailag vagy földrajzilag – annak ellenére, hogy nincs a nevek között kelet-európai.

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök pedig azt mondta, „nagy volt a tét, arról kellett dönteni, hogy a következő években az európai intézmények élén kik állnak majd, és magyar szempontból olyan emberek kerülnek-e pozícióba, akik tisztelik Magyarországot és ismerik Közép-Európa történelmét, illetve akik értik a keresztény kultúra fontosságát”. Szerinte „fontos tartalmi kérdésekben foglaltunk állást a személyi döntésekkel kapcsolatban. Tudtuk tartani, amit vállaltunk, olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd”.

Borítókép: Donald Tusk az Európai Tanács elnöke (b2) sajtóértekezletre érkezik miután az Európai Tanács döntött az EU vezetõi tisztségeinek betöltésérõl az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án. MTI/AP/Olivier Matthys

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!