A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős bizottsági portfóliót kaphatja meg Trócsányi László, Magyarország biztosjelöltje – azt a tárcát, amelyet eredetileg is szeretetet volna.

Az elmúlt hetekben rengeteg forrásból lehetett hallani, hogy a Magyarország ellen indított jogállamiság-eljárás és a magyar kormánypárt migrációval kapcsolatos álláspontja miatt nem a volt igazságügyi minisztert fogják ezzel a feladattal megbízni. Helyette a jóval súlytalanabb nemzetközi segélyezést vagy a katasztrófavédelmet kaphatta volna. A végeredmény – a szomszédságpolitika és bővítés tárca – azonban azt mutatja, hogy a magyar kormány hatékonyan tudta az érdekeit érvényesíteni a portfóliók elosztásáról szóló háttértárgyalásokon.

Az új Európai Bizottságot bemutató sajtótájékoztatón a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen kitért azon újságírói kérdések elől, amelyek azt firtatták, hogyan kérheti majd számon a nyugat-balkáni tagjelöltektől Trócsányi a jogállamiságot. Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a szomszédság és bővítéspolitika portfóliója pontosan azokat a feladatokat öleli fel, mint a korábbiakban.

Kiemelt ügyek

A Bizottság leendő elnöke már júliusban egyértelművé tette, hogy bizonyos ügyek kiemelt figyelmet élveznek majd az elnöksége alatt. Ezért az új bizottsági rendszerben a legfontosabbnak ítélt három portfóliót ügyvezető alelnökökre bízza. A korábban az uniós belügyekért felelős Frans Timmermans egy zöldebb Európáért fog dolgozni. A dán Margrethe Vestager lényegében megőrizhette a korábbi versenyjogi feladatait egy nagyobb és hangzatosabb név, az „a digitális korhoz illő Európa” alatt. A lett Valdis Dombrovskis a gazdaságért felel majd ügyvezető alelnökként.

A három ügyvezető alelnök mellett további öt alelnököt is kineveztek. Az európai értékek és az átláthatóság védelméért a cseh Věra Jourová felel majd, míg a demokrácia és demográfia portfóliót a horvát Dubravka Šuica kapta. Jourová az elmúlt években többször is határozott véleményt fogalmazott meg a jogállamisággal kapcsolatban, ezért már a mai bejelentést megelőző véleménycikkek is arról szóltak, hogy Jourová új pozíciója üzenetértékű lehet a kelet-európai országok számára.

Von der Leyen a sajtótájékoztatón dicsérte Jourovának az elmúlt öt évben végzett munkáját. Azt azonban diplomatikusan tagadta, hogy az uniós igazságügyek éléről távozó cseh biztos kinevezésébe bármit is bele lehetne látni. Emellett kezeskedett a jogállamiságért felelős új igazságügyi biztos Didier Reynders és Jurová függetlenségért.    

Alelnöki titulust kapott még Josep Borell,  Maroš Šefčovič és Margaritisz Szkínász. Utóbbi pozíciója nem kis fejtörést fog okozni a magyar fordítóknak: a talányos "Protecting our European Way of Life" címet egyelőre az európai "életmód" védelméért felelős tárcának fordítjuk. A spanyol Borell szintén kissé fellengzős -  erősebb Európa a világban - tárcája a külügyi főképviselő feladatait takarja. Szlovák kollégája pedig az uniós intézményközeli kapcsolatokat és a hosszú távú tervezést viszi majd.

Az új von der Leyen-bizottság

• Ausztria: Johannes Hahn, költségvetés és adminisztráció
• Belgium: Didier Reynders, igazságügy
• Bulgária: Marija Gabriel, innováció és ifjúságügy
• Ciprus: Sztella Kiriakidész, egészségügy
• Csehország: Věra Jourová, európai értékek és átlátszóság védelméért felelős alelnök
• Dánia: Margrethe Vestager, ügyvezető alelnök, digitális ügyek
• Észtország: Kadri Simson, energiaügyek
• Finnország: Jutta Urplainen, nemzetközi partnerségek
• Franciaország: Sylvie Goulard, belső piac
• Görögország: Margarítisz Szkínász, az európai „életmód” védelméért felelős alelnök
• Hollandia: Frans Timmermans, klímavédelemért felelős ügyvezető alelnök
• Horvátország: Dubravka Šuica, demokráciáért és demográfiáért felelős alelnök
• Írország: Phil Hogan, kereskedelem
• Lengyelország: Janusz Wojciechowsk,i mezőgazdaság
• Lettország: Valdis Dombrovskis, energiaügyek
• Litvánia: Virginijus Sinkievičius, környezetvédelem és óceánok
• Luxemburg: Nicolas Schmit, foglalkoztatás
• Magyarország: Trócsányi László, szomszédság- és bővítéspolitika
• Málta: Helena Dalli, egyenlőség
• Olaszország: Paolo Gentiloni, gazdaság
• Portugália: Elisa Ferreira, kohézió és reformok
• Románia: Rovana Plumb, közlekedés
• Spanyolország: Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, alelnök
• Svédország: Ylva Johansson, uniós belügyek
• Szlovákia: Maroš Šefčovič, uniós intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök
• Szlovénia: Janez Lenarčič, halászat és tengerügyek

Feltételes mód az EP-ből

A Fidesz-KDNP európai parlamenti és a magyar kormány frakciója üdvözölte Von der Leyen bejelentését  a „nemzetközileg elismert szaktekintély” Trócsányinak szánt portfólióról, amely „évtizedek óta a mindenkori Bizottság egyik legnagyobb súllyal rendelkező posztja."

– írja a Fidesz EP-frakciója a sajtóközelményében.

A magyar kormány pedig „kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést" vár az új Bizottságtól a bevándorláspolitikában is, mivel "a magyar emberek egyértelművé tették, azt várják az új brüsszeli vezetéstől, hogy állítsa meg bevándorlást, védje meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát."

Ujhelyi István, MSZP-s EP-képviselő ezzel szemben kijelentette, hogy

Ezért az MSZP-s politikus Von der Leyen elnöki kinevezését sem támogatja, és úgy gondolja, hogy „önmagában vicc, hogy egy jogállamiságot lebontó, EU-ellenes párt uniós biztosa fogja számon kérni a csatlakozni akaró országoktól a jogállamiságot és az európai értékeket."

Donáth Anna momentumos EP-képviselő is hasonló véleményen van. "Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond. Egy olyan rendszert, amely sokkal inkább hasonlít az orosz rendszerhez, mint egy európai államéhoz. Egy olyan rendszert, aminek egyik fő célja az európai adófizetők pénzének magánvagyonná alakítása – a pénzt a miniszterelnök legszűkebb környezetében, elsősorban a családja közelében tartása" - írja a sajtóközleményében. Az EP-képviselő kijelentette:

A biztosjelölteknek ugyanis előbb az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt kell számot adniuk arról, hogy valóban értenek ahhoz a politikaterülethez, amelyre a Von der Leyen és a tagállami kormányok szánják őket. A meghallgatások várhatóan szeptember végén kezdődnek. Ha minden biztosjelölt átmegy a vizsgán, akkor az EP plenáris ülése az új biztosi testület egészéről szavaz. Arra minden korábbi alkalommal volt példa, hogy szakbizottságok egy-két biztosjelöltet elutasítottak szakmai problémák vagy egyéb erkölcsi aggályok miatt. Az, hogy az egész Bizottságot visszautasították volna, még nem fordult elő.