Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya az elmúlt négy évben, akik kényelmetlenül érzik magukat, ha két meleg férfi egymás iránt nyilvánosan mutatja ki az érzelmeit, megfogják egymás kezét, vagy megcsókolják egymást. 2015 óta 13 százalékkal nőtt ezek aránya, most a magyar társadalom 69 százaléka érez így. Mindez az Eurostat legfrissebb felméréséből derül ki, amelyet most hoztak nyilvánosságra.

A felmérés szerint a magyarok homofób hozzáállása éppen azzal egyidejűleg növekszik, amikor az Orban Viktor miniszterelnök vezette kormány ellenzi az azonos neműek házasságát és az alkotmányban egy férfi és egy nő közötti egységként szilárdították meg a házasság intézményét. A nyár folyamán a Fidesz helyettes szóvivője, Boldog István a Coca-Cola termékek bojkottálására szólított fel, miután a cég meleg férfiakat reklámozott. A magyar parlamenti elnök korábban a melegek örökbefogadását „morális értelemben vett pedofíliá”-hoz hasonlította.

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja (aki a következő biztosi testületben a jogállamiságért lesz felelős), azt mondta, hogy az LMBTI közösséggel szembeni ellenérzések EU-szerte továbbra is jelentősek, de tagállamonként nagyon eltérőek. Az elfogadottság tekintetében azonban az elmúlt öt évben az EU-átlagot tekintve javulást volt megfigyelhető. Jelenleg az európaiak több mint fele (53%) mondja azt, hogy az országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 76 százaléka egyetért abban, hogy a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoké. Az imént említett kérdésben a svédek 98 százaléka foglalt úgy állást, hogy az LMBTI-személyeknek egyenlő jogokat kell biztosítani, a magyarok 48 százaléka vélekedik ugyanígy, a legalacsonyabb arány a szlovákoké, 31 százalékkal.

A magyarok több mint fele (55%) nem fogadja el azt az állítást, hogy semmi rossz nincs az azonos neműek szexuális kapcsolatában, az EU polgárainak 24 százaléka gondolja ugyanezt. Az azonos neműek házasságát a magyar lakosság 61 százaléka utasítja el, az uniós átlag 26 százalék, a legkisebb arányszám itt is a svédeké, 6 százalék. Az EU-ban a magyarok utasítják el legnagyobb mértékben azt, hogy a transznemű vagy traszszexuális személyek identitásuknak megfelelő személyazonosító okmányt kapjanak. Magyarország esetében ez az adat 72 százalék, az uniós átlag 29 százalék, míg a legkevésbé a spanyolokat zavarná mindez (8%). Hasonlóan az előbbihez, az EU-ban arányaiban Magyarországon tiltakoznak az ellen legtöbben (77%), hogy a hivatalos dokumentumokban a “férfi” és a “nő” mellett egy harmadik lehetőséget is biztosítani kellene.

Ami általánosságban a magyar adatokat illeti, a mezőny utolsó 4-5 helyén áll Magyarország a különböző, az azonos neműek kapcsán felvetett kérdések megítélésében, mélyen az EU-s átlag alatt. A magyarok mellett leggyakrabban a balti államok, illetve Románia és Bulgária lakói utasítják el leginkább az azonos neműek kapcsolatát, vagy a velük kapcsolatban felvetett jogokat. Hasonló a kép annak elfogadásában, hogy egy meleg, interszexuális vagy transzgender személy betölthet-e választott politikai tisztséget. Az EU-s átlag a magyar adatoknak jellemzően a duplája. Még ennél is nagyobb mértékben érzik magukat kényelmetlenül a magyarok, ha kiderül valamelyik munkatársukról, hogy egy LGBTI-csoporthoz tartozik. Abban is negatív listavezető Magyarország, hogy hányan tartanák jó ötletnek, ha az iskolai tananyag része lenne a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek.

Ugyanakkor még az EU-s átlagnál is jobb a magyar adat annak kapcsán, hogy van-e hátrányos megkülönböztetés Magyarországon szexuális irányultság alapján. A magyarok 42 százaléka szerint ez nagyon ritka, az EU-s adat 40 százalék.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!