Trócsányi László uniós biztosjelöltnek csütörtök délelőtt az Európai Parlament jogi szakbizottsága előtt kellett a nevét viselő ügyvédi iroda és a magyar kormány kapcsolatáról magyarázatot adnia, különös tekintettel az elmúlt négy évre, mikor Trócsányi igazságügyi miniszterként dolgozott. A biztosjelöltek anyagi és egyéb érdekeinek összeegyeztethetőségét vizsgáló testület 11:9 arányban, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Trócsányi október 1-jére tervezett szakmai meghallgatását, mivel összeegyeztethetetlennek találják a biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozícióval.

Trócsányi közleményében azt írta: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket." 

A magyar kormány és a Fidesz, illetve az ellenzéki párti képviselők rendkívül eltérő magyarázatot adtak a történtekre. A kormány közleményében ez állt:

„Az Európai Parlament bevándorláspárti képviselői nem tűrik el, hogy az új bizottságnak olyan tagja legyen, aki igazságügyi miniszterként szolgált, mikor Magyarország lezárta a határt a bevándorlók előtt. A bevándorláspártiak azt szeretnék, ha a határokat megnyitnák a bevándorlók előtt, ahogyan az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket előttük."

Szájer József fideszes képviselő is hasonló magyarázattal szolgált:

Hozzátette, hogy Trócsányi László volt az a személy, aki részletesen kidolgozta azokat a törvényeket, amelyek megállították Magyarországon a bevándorlást. Szájer megítélése szerint semmilyen létező jogrendben nem lehetne az összeférhetetlenséget megállapítani Trócsányi esetében, aki – mint mondta – Magyarország legjobban átvilágított személye. A fideszes EP-képviselő  a „jog megerőszakolásáról beszélt", és azt sem tartotta kizártnak, hogy a szerinte Trócsányival szemben megfogalmazott rágalmaknak jogi következményei lehetnek.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint Trócsányi „nem szakmai alkalmatlansága miatt bukik el, hanem azért, mert világossá vált: hazug és korrupt". A politikus reméli, hogy az Orbán-kormány olyasvalakit jelöl helyette, akinek „a neve nem forrott egybe az illiberális állam kiépítésével és aki vállalja a közös európai értékeink képviseletét".

„Jó hírként" értékelte a döntést Rónai Sándor DK-s EP-képviselő, mivel szerinte kiderült, „Európában láthatóan megvannak a következményei annak, ha egy politikus korrupciós ügyekbe keveredik. Trócsányi, Orbán és az egész Fidesz elbuktak. Ez egy jó hír mára."

Cseh Katalin és Donáth Anna momentumos EP-képviselők közös nyilatkozatban arról írtak, hogy információk szerint

azt állította, hogy az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában, időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt."

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő noteszében már készen álltak a szakmai meghallgatásra készített kérdések "a jogállamiság leépítésével, Nikola Gruevszki országokon át történő szöktetésével, vagy éppen a kormány korrupciós mechanizmusainak exportjával kapcsolatban". A döntésről azt gondolja, hogy a döntés nem "politikai ellentétekről vagy kulturális ellentétekről szólt, hanem jogról és erkölcsről".

Hegyesi Beáta, a Párbeszéd elnökségi tagja és budakeszi ellenzéki polgármester-jelölt is üdvözölte a döntést, és felhívta a figyelmet arra, hogy ők már 2017-ben benyújtottak egy „Lex Trócsányi" névre keresztelt módosító indítványt az országgyűlésben azért, „hogy állami felső vezető ne lehessen gazdasági társaság tulajdonosa, cégek ne viselhessék hivatalban lévő vezető politikusok nevét, mivel ez jogtalan versenyelőny lehet."

Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja szerint „nem meglepő, hogy az EP bizottsága leszavazta Trócsányit, hiszen mi már a kijelölése pillanatában nem tartottuk alkalmasnak az EU biztosi pozíciójának betöltésére."