Az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlennek találta Trócsányi László magyar biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozíciójával. A 11:9 arányban, két tartózodás mellett megszavazott dokumentumban arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság leendő elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. 

– nyilatkozta Sergey Lagodinsky német zöldpárti EP-képviselő, a jogi szakbizottság (JURI) egyik alelnöke az ülés után. Ez még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Trócsányi László és Rovana Plumb biztosjelöltségének vége, Lagodinsky arra számít, hogy a JURI-ban „még találkozni fognak vele". A döntés Von der Leyen kezében van.

Az EUrologus úgy értesült, hogy a jogi szakbizottság pénteken két külön levelet küld a magyar és a román biztosjelölttel kapcsolatban az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, ahol elmondják, hogy aggályok merültek fel. Ezután Sassoli továbbíthatja a dokumentumot Von der Leyennek, aki valamilyen formában lehetőséget biztosíthat a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák a helyzetet. De az EP elnöke vissza is küldheti a levelet a JURI-nak, ha úgy ítéli meg, hogy nem tartalmaz elég konkrétumot.

A Politico brüsszeli hírportálnak sikerült megszereznie a levelet, ami az alábbi aggályokat sorolja fel Trócsányival kapcsolatban:

• Egyértelmű és összetett kapcsolat a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával
• Orosz kapcsolatai, különös tekintettel arra az ügyre, mikor az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adtak ki két orosz fegyverkereskedőt, egyiküket később szabadon is engedték
• Igazságügyi miniszterként játszott szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
• A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, mikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben 

Szerdán a jogi szakbizottság szóvivője azt mondta az EUrologusnak, a mostani döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy magyar kormánynak új biztost kell keresnie.

Trócsányi László csütörtökön közleményben reagált a döntésre: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket."

Az ügyvédi praxis

„Trócsányi összeférhetetlenségét az ügyvédi irodájával való kapcsolata miatt állapították meg" – árulta el Manon Aubry francia EP-képviselő,  a szélsőbaloldali frakció tagja az ülés után, ám a Von der Leyennek küldött levél további részleteiről nem akart beszélni. (A román biztosjelölt be nem vallott  hitelei  miatt nem kapott zöld utat.)

„Politikusok kezében vagyunk” – mondta az ülésről távozó Trócsányi László az újságíróknak. Azon túl, hogy „a felesége nyugalomra intette", semmi mást nem árult el a várakozó újságíróknak. A meghallgatás előtt az asszisztensei kiosztottak egy nyilatkozatot, amelyben a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda történetét meséli el.

Ebben azt írták, hogy 1991-ben fiatal ügyvédként alapította, tevékenységét belgiumi nagyköveti évei (2000-2004) alatt felfüggesztette, illetve 2007-ben is, amikor alkotmánybíróvá választották. A nemzetközi sajtónak kiosztott nyilatkozat szerint az ügyvédi tevékenysége azóta is fel van függesztve. 2018-ban visszavonta a részvényeit névértéken. Trócsányi állítja, igazságügyi minisztersége idején az iroda semmilyen megbízást nem vállalt el a magyar kormánytól, csak a már meglévő megbízásokat teljesítették.

A Nagy és Trócsányi a Mandiner 2015-ös összesítése szerint a negyedik legnagyobb ügyvédi iroda volt az országban, 2014-ben nettó 1,7 milliárd forint árbevételük volt. A miniszter a 2014-es beiktatása után azt mondta az Indexnek, hogy 2000 óta három év kivételével szünetelteti a praxisát. A vagyonnyilatkozatai szerint Trócsányi kezdetben harmadrészben volt tulajdonosa a társaságnak, 2016-ban már csak 16 százalék a tulajdonosi hányada. Mivel szüneteltette praxisát, hivatalosan az osztalékból sem részesült.

Miután miniszteri kinevezése után több cikk is foglalkozott az iroda és az állami megrendelések viszonyával (óránként 55 ezer forintért dolgoztak a jegybanknak), az ügyvédi iroda jelezte, hogy nem szeretnék, ha Trócsányi ügyvédi irodájának nevezik. 

Boszorkányüldözés vagy korrupció?

„Politikai boszorkányüldözésnek vagyunk a részesei, ami a legrosszabb kommunista időket idézi" – kommentálta a bizottság döntését Szájer József, a testület fideszes tagja. Hozzátette, hogy Trócsányi László volt az a személy, aki részletesen kidolgozta azokat a törvényeket, amelyek megállították Magyarországon a bevándorlást. Szájer megítélése szerint semmilyen létező jogrendben nem lehetne az összeférhetetlenséget megállapítani Trócsányi esetében, aki – mint mondta – Magyarország legjobban átvilágított személye. A fideszes EP-képviselő azt sem tartotta kizártnak, hogy a Trócsányival szemben megfogalmazott rágalmaknak jogi következményei lehetnek.

A magyar kormány is az EP bevándorláspárti erőinek tulajdonítja a csütörtöki döntést. „A bevándorláspártiak azt szeretnék, ha a határokat megnyitnák a bevándorlók előtt, ahogyan az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket előttük" – írják a közleményükben.

Ezzel szemben az ellenzéki képviselők a korrupcióban látják a valódi okot. „Európában láthatóan megvannak a következményei annak, ha egy politikus korrupciós ügyekbe keveredik. Trócsányi, Orbán és az egész Fidesz elbuktak. Ez egy jó hír mára" – értékelte Rónai Sándor DK-s EP-képviselő a történteket.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint Trócsányi „nem szakmai alkalmatlansága miatt bukik el, hanem azért, mert világossá vált: hazug és korrupt". A politikus reméli, hogy az Orbán-kormány olyasvalakit jelöl helyette, akinek „a neve nem forrott egybe az illiberális állam kiépítésével és aki vállalja a közös európai értékeink képviseletét".

A reakciókat részletesen ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze:

Manon Aubry francia EP-képviselő az ülést követő sajtótájékoztatóján felvetette, hogy az EU-nak létre kellene hoznia egy független szakértői testületet, hogy a biztosjelöltek anyagi érdekeit megvizsgálja. A szélsőbalos politikus szerint olyan képviselőknek kell a biztosjelöltek összeférhetetlenségéről döntenie, akiknek szintén vannak érdekkonfliktusaik. Nemcsak anyagi értelemben, hanem úgy is, hogy a pártérdek megakadályozza őket abban, hogy kiálljanak a saját pártcsaládjuk képviselőit érintő  korrupciós ügyekben.

(Borítókép:  Trócsányi László a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. - fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)