"A nagyvárosoknak élen kell járniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezt az Európai Unió vezetői is tudják: az új keretköltségvetésben a települések közvetlenül pályázhatnak majd a zöld Európát támogató projektekre – nyilatkozta Karácsony Gergely, Budapest közös ellenzéki polgármester-jelöltje magyar újságíróknak Brüsszelben, miután Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság leendő ügyvezető alelnökével tárgyalt.

Budapest fejlettsége áldás és átok egyszerre: mivel az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem az európai uniós átlagnál magasabb (a 2017-es adatok szerint az uniós átlag 139 százaléka), ezért nem pályázhat a felzárkózást támogató uniós támogatások zömére. Az egyetlen nagy uniós forrásból finanszírozott projekt a hármas metró felújítása. A 2021-27-es új költségvetési ciklusban azonban változni fog a helyzet, mivel az eddigieknél jóval több forrást, a teljes költségvetés negyedét szánják arra, hogy Európa lépést tudjon tartani a klímaváltozás kihívásaival. Ráadásul nagyobb szerepet kapnak a helyi kezdeményezések, mivel az uniós döntéshozók úgy látják, a globális felmelegedés problémáira a leghatékonyabban helyi szinten lehet fellépni. 

 – ígérte az új Európai Bizottságban a zöld Európa portfóliójával megbízott Frans Timmermans a Karácsonnyal folytatott tárgyalás után.

„Az EU eddig lényegében a magyar kormányt finanszírozta, és a városok csak néha tudtak elcsípni egy kis pénzt” – magyarázta Karácsony. Neki sikerült: polgármestersége alatt 9, közvetlenül uniós forrásból finanszírozott projektet tudott Zuglóban megvalósítani, például fejlesztették a kerékpár-hálózatot, autóforgalom-csillapító megoldásokat vezettek be és 1,5 milliárd forintból szociális bérlakásokat is építettek.

Magyarországon ugyanis a háztartások kibocsátása nagyban hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz, rossz a lakásállomány minősége, de az embereknek egyszerűen nincsenek forrásaik a házak energiakorszerűsítésre. A következő hétéves költségvetési ciklusban azonban érdemi változás jön: az Európai Unió klasszisokkal többet akar a klímacélokra és a társadalmi igazságosságra költeni.

Timmermans mellett a munkavállalásért és szociálpolitikáért felelős luxemburgi biztosjelölttel, Nicolas Schmittel is tárgyalt Karácsony arról, hogyan oldhatják meg a Budapestet sújtó lakhatási válságot. A közös ellenzéki főpolgármester-jelölt azt ígéri, hogy az uniós forrásokból is támogatott bérlakás-építéssel a fiatal és az alacsony jövedelmű budapestieknek is lesz lehetősége arra, hogy méltó körülmények között lakhassanak.

Eközben a Pesti Srácok írása szerint Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő állítja: Karácsony valódi célja az, hogy „csak a betelepítést vállaló magyar települések kaphassanak uniós forrásokat”. A „központosított döntéshozással, » direktben kötnék « az uniós források elosztását a bevándorlás ügyében tanúsított magaviselethez”, és ez „teljes forráselvonást jelentene” az „erőltetett betelepítésre” nemet mondó településeknek.

Mivel projektek minőségén kívül egyéb elbírálási szempontról az EUrologus még nem hallott a kezdeményezéssel kapcsolatban, megkérdeztük a fideszes politikust, hogy tényleg ezt mondta-e. Azt is szerettük volna megtudni, pontosan melyik uniós jogszabályra vagy tervezetre, illetve tagállami megállapodásra gondolhatott az „erőltetett betelepítéssel” kapcsolatban. A kérdésünkre egyelőre nem válaszolt.

Karácsony Gergely viszont elárulta, hogy a leendő uniós biztosokkal folytatott tárgyalásokon

A közös ellenzéki főpolgármester-jelölt találkozóinak megszervezésében kulcsszerepet játszó Ujhelyi István MSZP-s képviselő szeptember elején már meghívott Brüsszelbe egy ellenzéki polgármester-jelöltekből álló csoportot, hogy a közvetlen uniós forrásokért lobbizzanak. A kezdeményezéshez csatlakozott Dobrev Klára DK-s és Cseh Katalin momentumos képviselő is.

A tervek szerint az új keretköltségvetésben az uniós kifizetéseket és a jogállamiság tiszteletét szorosan összekapcsolnák egymással. Ezt a leendő igazságügyi biztos, Didier Reynders is hangsúlyozta szerdai meghallgatásán. Szeptember közepén pedig a francia uniós államtitkár Amélie de Montchalin beszélt erről az EUrologusnak azelőtt, hogy az uniós miniszterkollégáinak kérdéseire felelt volna Varga Judit igazságügyi miniszter a jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárás tanácsi szakaszában.

„Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik a levegő szennyezettsége miatt is, de a  magyar kormány nem akar osztozni a megoldásokon, alapvető garanciákat sem vállalnak, és a hagymázas elképzeléseiket erőltetik” – állítja Karácsony, aki szerint karbonsemleges megoldásokra, tiszta energiára, a házak energiakorszerűsítésére, szociális bérlakásokra van szükség.