A német Zöldek pártjának két, egyenrangú pártelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck európai körútra indult, amelyet kedden Brüsszelben kezdtek meg. A zöldekre jellemző laza farmer-pulóver kombinációval a duó rögtön kitűnt az öltönyös brüsszeli hivatalnokok közül. Annalena Baerbock beázott cipője is arról árulkodott, hogy Brüsszel, és az ott ilyenkor tipikus esős idő még szokatlan számukra.

Az egykori hippik és radikális ökotüntetők pártja nagy átalakuláson ment át csaknem negyven éves múltjának elmúlt húsz évében. Ahogy a német Bundestag előző elnöke, Norbert Lammert fogalmazott, nem a Zöldek változtatták meg a rendszert, hanem a rendszer változtatta meg őket. Az amúgy magyarországi gyökerekkel rendelkező zöldpárti Joseph „Joschka” Fischer az egyik legkedveltebb külügyminisztere lett Németországnak, dacára annak, hogy fiatal korában militáns szélsőbaloldali aktivistaként vált ismertté. A Zöldek már 1998-ban elmozdultak középre a politikai palettán, mikor először kormányra kerültek Németországban.

Azóta már a legtöbb német tartományban voltak kormányon, sőt, Baden-Württembergben történetük során először megnyerték a tartományi választásokat, és ők a CDU-val kötött kormánykoalíció erősebbik pártja.  A szeptemberi tartományi választásokon a számukra hagyományosan nehéz keletnémet terepen, Szászországban és Brandenburgban is növelni tudták a képviselőik számát.

Nem mosott el mindent a zöld hullám

Baerbock és Habeck, a Zöldek mostani elnökei elismerik, hogy a zöld hullám Európán belül főként csak annak Északi és Nyugati részére korlátozódik. Ez a hullám már az európai parlamenti választásokon és a vasárnapi ausztriai előrehozott választásokon is érezhető volt, de nincs ugyanúgy jelen a déli, vagy kelet-közép-európai országokban. Németországban viszont különösen megugrott a Zöldek támogatottsága, mely nemcsak annak köszönhető, hogy előtérbe kerültek a környezetvédelmi témák, hanem a szociáldemokrata SPD gyengülésének, a konzervatív CDU jobbra tolódásának, illetve a szélsőjobboldali AfD feltörésére adott ellenreakciónak is betudható.  

azóta 4-5 százalékponttal nagyobb a kereszténydemokraták előnye.

Nő a nyomás a mostani kormányon

De mi lehet az oka annak, hogy Európa legnagyobb gazdaságában, ebben a jóléti államban nem elégedettek a kormánypárttal? Egy friss közvélemény-kutatás szerint  a választók a CDU/CSU és SPD alkotta koalíciót a családügyi, szociális, és külügyi kérdésekben továbbra is a legkompetensebb pártoknak tartják, egyedül a környezetvédelmi tárca az, amiben a Zöldeknek szavaztak nagyobb bizalmat. Azonban egyre többen pártoltak át a Zöldekhez azok közül, akik azelőtt a keresztény- vagy szociáldemokratákra szavaztak, mert szerintük a hagyományos pártok nem teszik Németországot „fitté” a jövőhöz.

A nyomás egyre nő a jelenlegi kormányon, a reformok elmaradása és a német gazdaság gyengélkedése miatt. A nagykoalíció mind a bel- és külpolitikában béna kacsának tűnik, mely nem képes a reformokra, a szükséges beruházásokra, vagy aktívabb szerepre Európában és a világon belül.

A belpolitikát tekintve a Zöldek egy vonzó változást kínálnak annak a német szavazónak, aki a rosszabb állapotban lévő utakat, középületeket használja, az időseket sújtó szegénységet látja, vagy csak minimálbért keres, mely Németországban a legalacsonyabb Nyugat-Európán belül. Csaknem tíz év viszonylag magas adóbevételei után a spórolós gazdaságpolitika sok szavazónak egyre érthetelenebbé válik.  A Zöldek a környezetvédelem mellett a szociális kérdésekben is egyre aktívabbak lettek és

Csak a tüneteket kezelték

A zöld pártelnökök brüsszeli találkozóján a környezetvédelem mellett legalább olyan fontos szerepet kaptak a kiadásokkal kapcsolatos kérdések. Megjegyezték, hogy Németországnak semmi haszna a kiegyensúlyozott költségvetésből, ha Európa kivéreztetett részein a német spórolás miatt populista politikusok jutnak hatalomhoz. Ez pozitív visszhangot kelthet következő úticéljaiknál, Párizsban és Rómában.

Ellenben feltűnő volt, hogy Kelet-Európát kihagyják állomásaik közül, ahol hiányolták, hogy pártpolitiai szinten nincs igazán partnerük, akivel párbeszédet tudnának folytatni, de elismerik, hogy más szereplők is képviselhetik a zöld ügyet, nemcsak a pártok. A Zöldek keleti nyitása még várat magára, annak ellenére, hogy két vezető politikusuk, Baerbock és Ska Keller is Kelet-Németországból származnak. 

A külpolitikában a Zöldek úgy látják, hogy a német válasz az összes globális vagy Európán belüli krízisre – legyen az az euróválság, a migrációs vita, vagy a klímaválság – csak a tünetek kezelése volt.

Ezért akarják az EU költségvetését is megnövelni, és követelik, hogy annak a felét klímasemleges beruházásokra fordítsák. Eddig az agrárszektor kapta a legtöbb támogatást, ezért az EU-s agrártámogatások átszervezésére is törekszenek. Ebbe viszont Emmanuel Macron francia elnök könnyen lehet, hogy nem fog belemenni, mivel a francia mezőgazdaság a jelenlegi rendszer legnagyobb haszonélvezője. Egy jövőbeni Zöld kormány Németországban tehát új súrlódásokhoz is vezethez a francia-német páros kapcsolatában.

Egyre szalonképesebbek a zöld követelések               

A Zöldek sikere abból is ered, hogy követeléseik egyre „szalonképesebbé” váltak, melyet a konzervatívabb pártok is átvettek, viszont a választók hitelesebbnek tartják a klímavédelmet a kezdetektől hangoztató Zöldeket. Az atomenergia elhagyása is eredetileg a Zöldek ötlete volt, melyet később vett át Angela Merkel CDU-ja. Az autóipart illetően is nagy változások mentek végbe az utóbbi időben. A Zöldek a német választások során programjukba vették, hogy 2030 után a fosszilis üzemanyaggal működő autók gyártását megszüntessék. A kampány időszakában, két éve az ehhez hasonló kijelentések még nagy vihart kavartak Németországban, mára viszont az ilyen tekintetben az egyik legkonzervatívabb német vállalat,

és a hagyományosakat is más, többnyire nem európai piacokon tervezi értékesíteni.

A brüsszeli beszélgetés a Zöldek elnökeivel angolul zajlott, ami szokatlan német politikusoktól. Habecknek hirtelen nem jutott eszébe a frankfurti autókiállítás angol fordítása, melyet végül „big automobile mess”-nek fordított, ami a német Messe-vel ellentétben zűrzavart, piszkot jelent. Bakiját ő maga is megmosolyogta, arra gondolva, hogy talán nem is lőtt annyira mellé ezzel az elszólással, ha a német kocsikról van szó.

A német hagyományos pártok politikai elitje a stabilitást tekinti a legfontosabb prioritásnak, viszont amikor a világ ilyen gyorsan változik, a Zöldek gyorsabb válaszokat követelő programja egyre népszerűbbé válik. A Zöldek stabilan a második legerősebb párttá nőttek Németországban, ezért valószínűleg megkerülhetetlenek lesznek egy következő kormányalakításnál.

(Borítókép: Annalena Baerbock és Robert Habeck / Getty Images)