Hatékonyabb korrupcióellenes fellépésre szoríthatja rá az Európai Unió a magyar kormányt, miután az uniós igazságügyi miniszterek többsége támogatja, hogy az EU teljes jogú tagként csatlakozzon az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportjához, vagyis a GRECO-csoporthoz. Ahhoz a nemzetközi szervezethez, amelynek a jelentéseit Magyarország először megpróbálta eltitkolni és ajánlásainak zömét nem teljesíti.

A korrupció elleni hatékonyabb uniós fellépésről vitáztak hétfőn az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tanácsán. Az Európai Bizottság még áprilisban nyilvánosságra hozta a jogállamiság megerősítésének lehetőségeiről szóló közleményét, amelyben már javasolták, hogy a korrupció elleni harcot hivatalosan is kössék össze a jogállamiság védelmével, hiszen egy tagállamban csak úgy működhet rendben a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, ha a korrupció ellen is felveszik a harcot.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget ellátó finn kormány tovább vitte az ügyet, és felvetette, hogy alakítsanak ki egy átfogó uniós korrupcióellenes rendszert, amely a megelőzést szolgálja, és összefogja a már meglévő eszközöket. Céljuk az, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) jövő tavasszal beinduló munkáján túl egyéb módszerekkel ösztönözzék az átláthatóságot az uniós tagállamokban.

Ez egyrészt azért szükséges, mert az Európai Ügyészség csak azokban a tagállamokban tud nyomozni és büntetőeljárást indítani az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció és pénzmosás ügyében, amelyek kormánya erre felhatalmazást ad. De a lengyel, ír, svéd és az EU-ból távozni készülő brit kormány mellett az Orbán-kabinet sem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez, pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentése szerint Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban. Másrészt, az EPPO csak részleges megoldást kínál, hiszen csakis az uniós pénzekhez köthető és már megtörtént visszaéléseket vizsgálja, az állam működésének egyéb területein előforduló visszaélésekkel nem foglalkozik.

Az EU intézményrendszerétől független Európa Tanácshoz tartozó szervezetben a résztvevő 49 ország egy kölcsönös értékelésen és egyenlő nyomásgyakorláson alapuló rendszert működtet. Ez hasznos kiindulópontja lehetne az átfogó uniós korrupciómegelőzési eljárásnak, mivel a tagállamok többsége hétfőn egyértelművé tette: nem akarnak párhuzamos, egymást ismétlő értékelési rendszereket fenntartani. 

Emellett a többek között Hollandia, Németország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Litvánia által támogatott teljes jogú tagságnak az is előnye lehet, hogy az EU hitelessége nő a nemzetközi partnerek szemében, és az Unión kívüli korrupcióellenes harcban is ösztönző szerepet játszhatnak.

A kormány eltitkolta GRECO-jelentést

Az Európai Unió júniusban megfigyelő tagként már csatlakozott a GRECO-csoporthoz, amelyhez az Orbán-kormányt meglehetősen ellentmondásos viszony fűzi. A kormány tavaly megtiltotta, hogy az előző évre vonatkozó országjelentést nyilvánosságra hozzák. Akkor Marin Mrčela, a GRECO-csoport elnöke az Euronews hírcsatornának azt nyilatkozta, hogy egyetlen másik országgal fordult elő hasonló: Fehéroroszországgal.

Idén augusztusban aztán a 444.hu szúrta ki, hogy végül engedélyezték az eredmények publikálását. A jelentésben az szerepel, hogy 

Azért, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy valójában nincs probléma – adta meg a választ szeptember közepén Varga Judit igazságügyi miniszter, miután a magyar jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárás tanácsi szakászában a miniszterkollégái kérdéseire kellett válaszolnia. A meghallgatást követő sajtótájékoztatón az EUrologus azt szerette volna megtudni a minisztertől, hogy miben tér el a magyar kormány jogállamiság-felfogása az uniós tagállamokétól és intézményekétől, és van-e olyan téma, amelyben a magyar kormány meg fogja fogadni a tanácsukat.

Varga Judit a válaszában a GRECO-csoport ajánlásaival állított párhuzamot: „A GRECO-jelentéseknél csak a statisztikai adatokkal szoktak dobálózni azzal kapcsolatban, hány ajánlást teljesített az adott tagállam. De vannak olyan ajánlások, amelyek nem feltétlenül törvényalkotási kötelezettségben jelennek meg. 

Itt teljesen más értelmezésbeli, hozzáállásbeli problémákról van szó, arról, hogyan szabályozzunk egy adott alkotmányos rendszert. Egy ajánlás végre nem hajtása nem jelenti azt, hogy az egy rossz jogállamisági helyzetet eredményez. Egy tagállam ragaszkodhat ahhoz, hogy egy másik megoldást választ, és a jövőben is azt részesíti előnyben” – mondta Varga Judit szeptember közepén.

Egy következő ülésen szavazhatnak a GRECO-csatlakozásról

A hétfői tanácsülésen Bóka János európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár egyetértett azzal, hogy az EU csatlakozzon teljes jogú tagként a GRECO-csoporthoz. De felszólalásában hangsúlyozta, hogy csak akkor van szükség egy új uniós korrupcióellenes vizsgálatra, ha annak valódi hozzáadott értéke van. 

– mondta. Bóka János arra is figyelmeztetett, hogy a GRECO-vizsgálatban szereplő területek jelentős része tagállami hatáskörbe tartozik, vagyis az EU nem szólhat bele a szabályozásba.

A helyzet azonban változhat, ha egy következő ülésen szavaznak is arról, hogy az EU egésze csatlakozzon a GRECO-csoporthoz, és a terveknek megfelelően a GRECO-jelentéseket összekötik a születendő uniós korrupciómegelőzési mechanizmussal is. Egy, az EUrologusnak nyilatkozó uniós diplomata a tagállamok nyomásgyakorlásában látja a legnagyobb előnyt. Ugyanis

nemcsak a többek között Azerbajdzsánt vagy Fehéroroszországot is tagjai között tudó szervezet. 

Svédország: egy cent se vándorolhasson illetéktelen helyre az uniós pénzekből

Ugyanakkor az EUrologusnak egy másik uniós diplomata azt mondta, a többi jogállamiság-védelmi mechanizmusról csak novemberben tárgyalnak majd, mert a finn elnökség még várja a tagállomoktól a pontos állásfoglalást arról, milyen rendszert képzelnek el. Azt is vizsgálni kell még, hogy a most tárgyalt korrupcióellenes fellépés hogyan illeszkedjen a jogállamiság-vizsgálatokhoz. Azt azonban a forrás megerősítette, hogy továbbra is elszántak abban, hogy 

A hétfői tanácsülésen Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter egyértelművé tette, hogy az a céljuk, hogy „egy cent se vándorolhasson illetéktelen helyre az uniós pénzekből." Azt is elmondta, hogy Svédország azért jár élen a korrupcióellenes statisztikákban, mert olyan jogrendszert működtetnek, amelyben az állami tisztviselők és az állampolgárok is anonim módon jelenthetik, ha korrupcióval találkoznak. „A média pedig a svéd kormány legjobb barátja abban, hogy feltárja a visszaéléseket" – mondta.

Az igazságügyi uniós biztosi tárca várományosa, a belga Didier Reynders is aláhúzta az uniós kifizetések és a jogállamiság közötti összefüggést a múlt héten. Az Európai Parlament jogi szakbizottsága előtt tartott szakmai meghallgatásán egyéb jogállamiság-védelmi eszközökről is beszélt, többek között a saját javaslatáról, amely a GRECO-csoport logikájához hasonlóan a kölcsönös értékelésen és uniós tagállamok közti nyomásgyakorláson alapulni. Andrzej Halicki lengyel néppárti EP-képviselő kérdésére elmondta, hogy „nem biztosi hatáskör eldönteni azt, hogy egy tagállam támogatásait felfüggeszti vagy megvonja-e az EU, ha nem teljesíti a jogállamisági kötelezettségeit. De a költségvetés kialakításáról szóló vitában határozottan részt akarok venni.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !