A leendő lengyel EU-biztos kiválasztása nem volt zökkenőmentes: először egy, a kormány belső köreihez tartozó jelöltet szánt a posztra a lengyel vezetés. A Lengyelország elleni jogállamisági eljárás miatt azonban vitákhoz vezetett volna a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárthoz ennyire közel álló biztos kinevezése, ezért az lemondott jelöléséről. Hivatalosan azzal indokolta meg a döntést, hogy Lengyelország a mezőgazdasági tárcát kapta meg, amelyben nála jobb szakértőre lenne szükség.

A mezőgazdaság mindmáig a lengyel gazdaság egy húzóágazata, ezért a lengyelek elégedettek voltak az agrárügyi tárcával, mely a hagyományosan magas, mezőgazdaságra szánt uniós támogatásokról dönt majd.

Az új jelöltnek, Janusz Wojciechowskinak tizenöt éves európai tapasztalata van európai parlamenti képviselőként és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagjaként. A tizenöt év azonban nem telt el botrányok nélkül: 2006-ban kizárták a kereszténydemokrata jobbközép Lengyel Néppártból, miután átült a konzervatívabb és euroszkeptikusabb Unió a Nemzetek Európájáért frakcióba. Továbbá az EU csalás elleni hivatala (OLAF) kimutatta, hogy parlamenti képviselői munkája során jogtalanul vett fel egy 11 ezer eurós költségtérítést, melyet azóta visszafizetett.

Első meghallgatása kudarcba fulladt 

Jelölésével azonban nem múlt el a huzavona arról, ki ülhet be végül a lengyel biztos székébe: az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi szakbizottságainak október elsejei meghallgatásán Wojciechowski csalódást okozó teljesítményére, precíz válaszok és konkrét elképzelések hiányára panaszkodtak az őt kérdező EP-képviselők. A jelenlegi EU-s agrárpolitikai reformról például csak annyit mondott, hogy „nyitott a párbeszédre“, és készen áll javítani a leköszönő Bizottság javaslatain.

A parlamenti szakbizottságok kiemelték, hogy nem azért utasították el, mert a PiS-kormány jelölte, hanem hiányos felkészültsége miatt. A biztosjelölt kiértékelése után a szakbizottságok további hét kérdést küldtek Wojciechowskinak, melyeket írásban kellett megválaszolnia. Ezután egy „utolsó esély“ meghallgatást kértek az Elnökök Értekezletétől, mely az Európai Parlament elnökéből és a parlament frakcióvezetőiből áll.

Ezek után a második meghallgatást kedden tartották. Wojciechowski szerepléséről ezúttal pozitívabban nyilatkozott a DK-s európai parlamenti képviselő Ara-Kovács Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja. Szerinte a rossz szerepléséhez első alkalommal az is hozzájárult, hogy a biztosjelölt tévesen mérte fel a helyzetet, azt gondolva, hogy ha angolul beszél, akkor közelebb kerülhet a pozíciójához. Ez rosszul sült el, ezért a keddi fellépésén Wojciechowski megfogadta azt a tanácsot, hogy az anyanyelvén szólaljon fel.

Erős költségvetés – a környezetvédelemért is

Wojciechowski beszédében erős költségvetést ígért a közös agrárpolitikának (KAP), melynek legalább 30 százalékát éghajlatvédelmi célokra fordítaná. Emellett hatásvizsgálatot szeretne készíttetni minden kereskedelmi megállapodásról, hogy kiderüljön, az ilyen egyezményeknek milyen hatásai vannak az uniós termelőkre nézve. Az EU keleti tagállamainak különösen fontos volt az az ígérete, hogy a gazdák hasonló összegben kaphassanak közvetlen támogatást az EU költségvetéséből, mint nyugat-európai társaik. 

A környezetvédelem kérdésében összeütközött sok képviselővel. Az EP merészebben erősítené a biogazdaságokat, míg ő nem szeretné ezt a hagyományos módszerek kárára tenni. Szerinte a biogazdaságok szabályozása és minőségbiztosítása egyelőre hiányos, és ezek messze nem annyira jövedelmezőek, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó gazdaságok.

– jegyezte meg. Az EP-t továbbra is nyugtalanítja a jövőbeni biztos hozzáállása ahhoz a javaslathoz, hogy vezessenek be egy felső plafont a nagyvállalatoknak juttatott támogatások esetében. Ha bevezetnék ezt a változtatást, abból  a kis-és közepes méretű, családi gazdaságok profitálnának. Wojciechowski nem állt ki egyértelműen a plafon mellett. Arról sem volt határozott véleménye, hogy növelni kellene-e a tagállamok szerepét a mezőgazdasági támogatások odaítélésében és koordinációjában. Utóbbit az európai parlament és Franciaország is szigorúan európai koordináció alatt hagyná.

Az erdővédelemben látja szükségét jelentős változtatásoknak, miközben

Bialowiezában, mely egyedülálló bioszférájáról is ismert. A bíróság döntése nagy vereség volt a lengyel kormánypártnak, akik a fakitermelést támogatták. Varsó fellebbezett a döntés ellen, de végül beadták a derekukat, miután az Európai Bíróság napi százezer eurós büntetést helyezett kilátásba, ha a lengyel kormány semmibe veszi az ítéletet.

Zsarolt a PiS?

A mezőgazdasági biztos meghallgatása másodjára sikeres volt, bár Ara-Kovács Attila elmondása szerint a PiS zsarolással is próbálkozott, amikor bejelentették, hogy

A szocialisták végül azért nem látták akadályát, hogy kinevezzék, mert a PiS jelöltje valóban felkészültebben érkezett a második meghallgatásra.

A kérdés továbbra is az: mennyi hatalma lesz új biztosként keresztülvinni ígéreteit, hiszen a tárcák között is folyik egy küzdelem az uniós forrásokért. Az pedig, hogy egy tárca mennyi pénzt tud megszerezni a saját területének, az valamennyire függ a biztos személyétől is.

Nem lesz könnyű helyzete az új mezőgazdasági biztosnak, tekintve, hogy az EU-s költségvetés második legnagyobb befizetője, az Egyesült Királyság már nem fog hozzájárulni a közös kasszához 2020 után. Sőt, az EU új prioritásai, úgymint a klímaváltozás, a közös védelmi politika vagy a migráció súlyának növekedése miatt a mezőgazdaságnak jutó pénzeket, melyek amúgy a legnagyobb részét képezik a közös költségvetésnek, a jelenlegi formájában valószínűleg már csak csökkenteni fogják. 

A biztosok meghallgatása kedden este végződik. Utolsóként a holland Frans Timmermans kerül sorra, aki az európai klímavédelemért felel majd. A magyar és román jelöltek sorsa még kétséges. A meghallgatásokat október 17-ig le akarják zárni, hogy aztán az Európai Parlament szavazhasson az új bizottságról október 23-án. A jóváhagyáshoz a jelen levő képviselők szavazatainak egyszerű többségére lesz szükség. Az új bizottság, élén Ursula von der Leyennel, november elsejétől lát majd munkához. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !