Csütörtökön a magyar és a román uniós biztosjelölthöz hasonlóan a francia pályázó sem felelt meg az európai parlamenti (EP) szakbizottságok vizsgáján. Emmanuel Macron francia elnök jelöltjét nagy többséggel elutasították az EP-képviselők: Sylvie Goulard a 82-ből mindössze 29 szavazatot tudott megszerezni.

Macron a Welt szerint az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent is felelőssé tette jelöltje bukása miatt. Elmondása szerint

A Macron közeli szövetségesének számító Goulard európai parlamenti asszisztenseit Franciaországban foglalkoztatta, emellett havi 10-13 ezer eurós (3,3-4,3 millió forintos) fizetést vett fel egy amerikai elemzőintézettől.

Ursula von der Leyen ennek ellenére ragaszkodott Goulard jelöléséhez, akivel Macron szerint még védelmi miniszterként hatékonyan tudott együtt dolgozni, ismerte is korábbról, és EP-képviselőként is bizonyított. A francia elnök szerint Von der Leyen biztosította őt, hogy a három legfontosabb parlamenti frakció: a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberális-centristák (Renew Europe) is támogatni fogják jelöltjét.

A Néppárt és szociáldemokraták azt állították, hogy ez nem igaz. Von der Leyen egyik szóvivője a Politico szerint azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a Macron által elmondottakat.

Emmanuel Macron szerint Sylvie Goulard egy politikai játszma tárgya lett az Európai Bizottságban. A francia jelölt  meghallgatása valóban inkább egy kihallgatásra emlékeztetett, az említett vitás pénzügyei miatt. Az Európai Parlamentben jelentős feszültséget okozott a néppárti és a szociáldemokrata frakciókban, hogy az ő jelöltjeik: a magyar Trócsányi László és a román Rovana Plumb nem kapták meg a parlament bizalmát, pedig az ellenük felhozott érvek semmivel sem voltak kevésbé súlyosak, mint a liberális-centrista Sylvie Goulard múltbéli ügyei.

A Guardian szerint azonban többen azt sem zárják ki, hogy a néppárti csúcsjelöltsége ellenére az Európai Bizottság elnökjelöltségéből kiütött Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetőjének is lehetett szerepe a folyamatban.

Ursula von der Leyen csütörtökön kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megfontoltságra intett, és nem érintette a Macronnal való nézeteltérést. Azóta sem nyilatkozott a francia elnök támadásáról.

Von der Leyennek új francia biztosjelölt után is kell néznie a magyar és a román mellett. Macron azt mondta, egyelőre még nem tart ott, hogy új biztosjelöltet nevezzen meg, de kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy a francia jelöltnél maradjon a Goulard-nak ajánlott portfolió. Goulard az eredeti tervek szerint három politikaterületért is felelt volna: digitális gazdaság és társadalom, európai ipar és belső piac, hadiipar és űrkutatás.

Romániában várhatóan elhúzódik a döntés az új jelölt személyéről, mert a szociáldemokrata kormányt az ellenzék csütörtökön megbuktatta. Emiatt egyre valószínűbbé válik, hogy el kell halasztani az új Európai Bizottság munkába lépésének időpontját november 1-ről akár december elejére, meghosszabbítva ezzel a Juncker-bizottság hivatali idejét

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !