Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hétfő este elfogadott egy állásfoglalás-tervezetet a Földközi-tengeri mentésekkel összefüggésben. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak.

A határozat szerint az EU-nak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy a kutatási és mentési műveleteket fokozzák annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a tengeri átkelés. A líbiai és olasz partok közötti szakasz a világ leghalálosabb útvonala, idén eddig közel 700-an tűntek el itt. A bizottság „új, fenntarthatóbb, megbízhatóbb és állandóbb megközelítést követel meg a kutatás és mentés területén, helyettesítve az eseti megoldásokat”.

Arra is felkéri az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a kvótarendszernek egy formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván.

Az Európai Parlamentnek már két éve van egy elfogadott javaslata a menekültügyi rendszer reformjáról, amit az Európai Bizottság három és fél évvel ezelőtti előterjesztése nyomán szavaztak meg, ennek része a kvótarendszer is. Lényege, ha egy tagállam államapparátusa nem képes megbirkózni a menedékkérelmek elbírálásával, akkor a többi tagállam - meghatározott kvóta alapján - átveszi az eljárások egy részének lefolytatását.

Ugyanakkor ez a kezdeményezés teljes mértékben elakadt a tagállamok szintjén, többek között Magyarország kitartó ellenállása miatt - ezért is nem lett belőle jogszabály. A folyamat új lendületet vehet az új Európai Bizottság működésének megkezdésével. Már Ursula von der Leyen új bizottsági elnök is beszélt erről megválasztása előtt, de részleteiben a témáért felelős (leendő) biztos, a svéd Ylva Johansson ismertette az elképzeléseket parlamenti bizottsági meghallgatása során. Ő is hasonló kifejezéseket használt, mint most a LIBE-bizottság, szerinte "szolidaritáson és felelősségen alapuló fenntartható megoldásokra van szükség", az új mechanizmus azonban "nem önkéntes, nem kellene annak lennie":

A LIBE tagjai azt is hangsúlyozták, hogy az életmentés szolidaritás, de „mindenekelőtt jogi kötelezettség”. A szöveg arra is rámutat, hogy a nemzetközi és az uniós jog előírja, hogy a megmentett személyeket csak a biztonságos helyekre szállítsák ki, és hozzáteszik, hogy Líbia nem felel meg az ilyen kritériumoknak.

Az állásfoglalás-tervezet kimondja, hogy a tengeri halálesetek megelőzésének legjobb módja a biztonságos és legális útvonalak megnyitása az EU felé. Egyúttal arra is felszólítják az EU-t, hogy a válságövezetekből a humanitárius folyosók megnyitásával segítsenek az embereknek biztonságos helyre jutni.

A tervezet megjegyzi azt is, hogy számos nem kormányzati szervezet és aktivista ellen bűnügyi nyomozást folytatnak különböző EU-s országokban, holott a humanitárius segítségnyújtást nem szabad kriminalizálni.

Arra is felkérik a tagállamokat, hogy tartsák nyitva kikötőiket a nem kormányzati szervezetek hajói számára.
Erről a témáról szerdán vitát tartanak az Európai Parlament plenáris ülésén, egy nappal később pedig a LIBE-bizottság által most elfogadott dokumentumról szavaznak a képviselők.