Túl bőkezűnek tartja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament 2020-as költségvetési javaslatát. Az EP plenáris ülése szerdán megszavazta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet Strasbourgban, majd alig egy órával később a Tanács kijelentette: nem fogadhatja el az EP javaslatát. A gondot az okozza, hogy az EP 6 milliárd euróval több pénzt szeretne ténylegesen kifizetni, illetve 4,2 milliárd euróval magasabb összeget irányozna elő 2020-ban, mint a tagállami kormányokat képviselő Tanács. 

Az Európai Parlament közleményében a környezetvédelmi célokkal indokolta a magasabb számokat. Monika Hohlmeier német néppárti képviselő, a szerdán elfogadott EP-javaslat felelőse szerint „az ambiciózus éghajlati célok és környezetvédelem kéz a kézben járhat új munkahelyeket teremtő, kutatást támogató programokkal, fejlesztéssel és a versenyképesség növelésével."

Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány pénzügyminisztere egyetértett ezekkel a célokkal, de az EP javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, és arra is rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest eleve 0,6 százalékos és 3,3 százalékos növekedést jelent.

A következő három hétben egyeztető eljárásban próbálnak majd megoldást találni, de a vita jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a tagállamok fizetnek be az uniós kasszába, és nem az európai parlamenti képviselők. A Tanács már az Európai Bizottság eredeti javaslatából is lefaragott: 166,8 milliárd eurót javasolt a kötelezettségvállalások és 153,1 milliárd eurót a kifizetések összértékre. 

 

Magyar kezdeményezések

Az uniós költségvetés

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő közleményben adta hírül szerdán, hogy „a javaslatára 3 milliárd euróval emelte az EP a kohéziós pénzeket” a 2020-as költségvetésben, hogy „elegendő forrás álljon rendelkezésre a tagállami, már megvalósított projektek számláinak kifizetésére.”

Azaz, a javaslat értelmében összességében nem jutna több pénz a mostani hétéves költségvetési ciklus kezdetén, 2013-ban előirányzott számoknál az EU kohéziós politikájára, csak a kifizetéseket gyorsítanák fel jövőre, hogy "ne legyen likviditási hiány." Mindez nyilvánvalóan pozitívan hatna a magyar költségvetési mérlegre.

Deutsch Tamás viszont hangsúlyozta, hogy "2020-ban több pénz jut az EU kohéziós politikájára." Az EP-képviselő az EUrologusnak azt is elárulta: "óriási többséggel fogadta el a Parlament a javaslatomat, mely ráadásul ez egyik kulcsfontosságú eleme az EP 2020-as uniós költségvetést illető álláspontjának, tehát bizakodóak lehetünk".  Deutsch Tamás amiatt sem aggódik, hogy az EP és a Tanács ne jutna végül egyezségre. "Ez a kialakult eljárás: a Parlament álláspontját » elutasítja « a Tanács, és ezzel megkezdődik az a 21 napos egyeztetés a két intézmény között, amelynek az eredményeként bizonyosan közös álláspontra jutnak, és elfogadják a 2020-as költségvetést" - nyilatkozta.

"Az EP mai döntése, amellyel Deutsch sajátjaként kérkedik, a Magyarországnak járó támogatást bizonyosan nem növelte" - mondta Dobrev Klára DK-s EP-képviselő az EUrologusnak. " Az EU-pénzek ügyében Orbánék eddig annyit értek el, hogy a 2021-2027-es költségvetés tervezete szerint Magyarország negyven százalékkal kevesebbet kapna, mint a 2000-es években. Továbbá, a mindent behálózó korrupció, a jogállam és a demokrácia lebontása miatt reális a veszély, hogy az Unió akár a hazánknak szánt forrásokat elveszi" - mondta. 

Az EP-s költségvetés jelentéstevője, Monika Hohlmeier külön sikerként említette, hogy kibővítették a 18 éves európaiak számára egyhónapos ingyenes vonatbérletet garantáló DiscoverEU keretét. A programot felkaroló Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő a Tanács takarékosságra intő szerdai nyilatkozata után is bizakodó maradt: „a tagállamok között adódhatnak nézeteltérések bizonyos fejezetekkel kapcsolatban, de a Tanács nincs olyan helyzetben, hogy elutasítsa a teljes költségvetési csomagot. Amúgy is ideje, hogy a tagállami kormányok végre komolyan vegyék az emberek által közvetlenül megválasztott EP-t, és ne csak úgy tekintsenek rá, mint egy olyan testületre, ami mindenre pecsétet nyom, amit a miniszterelnökök füstös szobákban kialkudnak egymással.”

Pénteken a 2021-27-es időszak keretköltségvetéséről is tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők a múlt heti csúcstalálkozójukon, de nem jutottak előre. Angela Merkel német kancellár szerint "borzasztó messze vagyunk a megállapodástól", Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke szerint "mindenki a saját álláspontját ismételgette." Decemberben ismét visszatérnek a kérdésre.