Az EP jogi bizottsága továbbengedte Várhelyit és a francia, román biztosjelöltet
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
- Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról
- Az ukránok harcolni fognak a végsőkig, ezen Trump nyilatkozatai nem változtatnak
- 18+IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket
- Ferenc pápa bizalmasa szerint bármikor dönthet a lemondásáról a katolikus egyházfő
- A világhírű filozófus szerint Donald Trump lépése miatt Vlagyimir Putyin egész Ukrajnát bekebelezheti
- Titokzatos QR-kódok jelentek meg több müncheni temető sírjain, nyomoz a rendőrség
- Őrizetbe vették a nőt, aki azt állította magáról, hogy az eltűnt Madeleine McCann
- Újabb tengerfenéki kábel rongálódott meg
- Elon Musk után Donald Trump egykori jobbkeze is náci karlendítést villantott
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új francia, magyar és román biztosjelölt esetében keddi ülésén az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, mondta el Szájer József fideszes EP-képviselő, a bizottság egyetlen magyar tagja Brüsszelben. Így folytatódhat Várhelyi Olivér, a francia Thierry Breton és a román Adina-Ioana Vălean jóváhagyási folyamatuk a csütörtöki szakmai meghallgatásokkal.
Várhelyi Olivér most Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője. Ursula von der Leyen a szomszédságpolitikáért és bővítést felelős uniós biztosnak jelölte.
A magyar jelölt esete teljesen egyértelmű volt, nem merült fel semmilyen adat az összeférhetetlenségre, ezért egyhangú döntést hoztunk – mondta a tanácskozás után az Eurológusnak Didier Geoffroy, francia néppárti képviselő. Azaz Várhelyire 21 igen szavazat érkezett, nem volt sem tartózkodás, sem ellenszavazat. Hasonló eredmény született a közlekedési portfólió várományosa, a román Adina-Ioana Vălean esetében.
Ugyanakkor igazán nagy vita bontakozott ki a francia jelölt, Thierry Breton kapcsán.
Bretont a belső piacért és a digitalizációért felelős biztosi posztra kérték fel, a szakbizottsági meghallgatása azonban nagyon kiélezett lesz.
A jogi bizottságban 12-11 arányban támogatták, pedig sok képviselő szeretett volna kiegészítő kérdéseket feltenni neki, esetleg személyesen is meghallgatni. Úgy tudjuk, végül a liberálisok és az Európai Néppárt szavazatai elegendőek voltak a minimális többséghez. Breton az elmúlt tíz évben az Atos nemzetközi információtechnológiai óriásvállalat vezetője volt, ami több képviselő szerint összeférhetetlen azzal, hogy biztosként hasonló területre legyen döntő befolyása.
A következő lépés a három jelölt meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Alkalmasságukat háromórás meghallgatás során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőit követi 25 kérdés a képviselőktől.
Az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését, akik ennek hiányában további kérdéseket kapnak írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely – ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség – végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson, írja az MTI.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A legújabb cél december elseje, bár vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az után, hogy Von der Leyen felkérte az Egyesült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét, mondván, ez jogi kötelessége a brexit halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást. Diplomáciai források szerint London hajlandó eleget tenni ezen kérésnek, egyelőre azonban nem terjesztette fel jelöltjét.
A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ez november 27-én történhetne meg. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.