A menedékkérők uniós áthelyezési mechanizmusa nem enyhítette eredményesen a görög és olasz hatóságok terheit, és az uniós tagállamok csak a kvótában vállalt menedékkérőknek 32,2 százalékét vették átlagosan – derült ki az Európai Számvevőszék szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből. A Görögországba és Olaszországba érkezett migránsok menekültügyi eljárásáról, áthelyzéséről és kiutasításáról szóló dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU és Törökország között 2016-ban kötött megállapodás és görög hatóságok fokozott erőfeszítéseinek dacára sem tudnak elég gyorsan megbirkózni a menekültáradattal.

 – mondta a jelentéstevő Leo Brincat az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. Az Európai Számvevőszék máltai tagja szerint „az új Európai Bizottságnak szembe kell néznie a migráció problémájával, mivel az továbbra is megmarad.” Brincat ugyanakkor hangsúlyozta: „a jelentéssel nem végső megoldást keresnek a migrációs problémára, csak azt szeretnék, ha az eredmények kevésbé maradnának el a kitűzött céloktól.” A jelentés egyrészt felülvizsgálta, hogy a befogadóközpontokról (hotspot) szóló 2017-es dokumentum ajánlásai után milyen változások történtek, másrészt pedig az uniós migrációkezelés hatékonyságát értékelte. Utóbbiról a dokumentum azt írja, hogy "a görögországi és az olaszországi uniós migrációkezelési fellépés releváns volt, de a benne rejlő lehetőségek részben kiaknázatlanok maradtak."

A menedékkérők kötelező és ideiglenes áthelyezéséről szóló 2015-os tanácsi rendeletek (a magyar köznyelvben csak kötelező kvótaként emlegetett mechanizmus) végrehajtásáról a jelentés megállapította: 

Alig tartották be a kvótákat

A tagállamok eredetileg 160 ezer menedékkérő áthelyezésére tettek politikai ígéretet, de végül 98 256 fő áthelyezésére vállaltak jogi kötelezettséget (7744 helyet ki sem osztottak, EU-Törökország megállapodás értelmében pedig 54 ezer férőhelyet közvetlenül áttelepítendő szír menekülteknek zároltak). Végül összesen 34 705 főt, Görögországból 21 999 fő és  Olaszországból 12 706 főt helyeztek át, amihez az is hozzájárult, hogy a fogadó hatóságok emberei egyszerűen nem tudtak elég gyorsan haladni a regisztrációs kérelmekkel.

Az eredeti vállalását Luxemburg teljesítette pontosan, míg Málta és Írország mintegy 30 és 70 százalékkal több embert fogadott be, mint eredetileg ígérte. 

Ugyanakkor nagy nemzeti eltérések mutatkoznak: míg Svédország a vállalt menedékkérők 80 százalékát átvette, Románia a 20 százalékát sem. Magyarország és Lengyelország teljesen megtagadta a tanácsi határozat végrehajtását, és egyetlen menedékkérőt sem vett át. Ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a két ország, illetve Szlovákia ellen. Az Európai Unió Bíróságának döntését előkészítő vélemény szerint ezzel megszegték az uniós jogot, mivel nem lehet közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

Ugyanakkor az, hogy a többi uniós állam sem tett eleget teljes mértékben a kötelezettségének, nem fogja érdemben befolyásolni az Európai Unió Bíróságának döntését, mivel az a Bizottság indítványára egy jogi kérdést dönt el: 

Időpont 2023-ra

„Három-öt évvel későbbre kaptak interjúidőpontot a görög szigeteken várakozó menedékkérők. Számosz szigetén találkoztunk olyan családdal, akik már két éve vártak az előzetes elbírálásra” – tudta meg az EUrologus az Európai Számvevőszék egyik munkatársától, aki idén februárban járt Görögországban. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem minden menedékkérőre igaz, mivel az adott nyelvet és országot ismerő tolmácsok és menekültügyi szakemberek számától is nagyban függ a végeredmény, de számos olyan menedékkőrével találkoztak, akik 2018-ban nyújtották be a papírokat, és 2021-re vagy 2023-ra kapták meg az első interjúidőpontjukat.

A jelentésből az is kiderült, hogy a menedékkérelem benyújtása és az elsőfokú döntés között átlagosan 215 nap telt el Görögországban. Emellett hatalmas hiány van orvosokból is, akik a megérkezéskor elvégeznének egy gyors vizsgálatot, melynek alapján a veszélyeztetett helyzetben lévőket – például fogyatékkal élőket, súlyos betegeket, várandósokat – a szigetekről a jobb ellátást biztosító kontinentális Görögországban található menekülttáborokba szállítanák.

A jelentést idén nyáron készítették el a szakértők, így az elmúlt hónapok fejleményei nincsenek benne: ugrásszerűen megemlekedett a török szigetekre érkezők száma, az észak-szíriai katonai beavatkozást kritizáló EU-t pedig Recep Tayyip  Erdoğan elnök többször is menekültáradattal fenyegette meg. Mihálisz Kriszokhoidisz görög miniszter a múlt héten „humanitárius és társadalmi katasztrófának” nevezett, amelyben az EU Görögországot magára hagyta.