„A magyar miniszterelnök Magyarország politikai prioritásait ismertette Bakuban a Türk Tanácsban. Uniós biztosként az egyetlen célom az, hogy az Európai Unió politikai prioritásait képviseljem a bővítés- és szomszédságpolitikai partnerek felé, és igazi európai szellemben dolgozzam a nyugat-balkáni, keleti és déli szomszédságpolitikákon és végrehajtásukon” – válaszolta Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az európai parlamenti szakmai meghallgatását előkészítő kérdésekre.

Várhelyinek csütörtökön 8 és 11 óra között kell szakmai felkészültségéről számot adnia az EP külügyi szakbizottsága előtt. A meghallgatás előkészítő szakaszában hét témában tettek fel az EP-képviselők írásos kérdéseket a biztosjelöltnek. Érdeklődtek a szakmai tapasztalat felől, rákérdeztek arra, hogyan fog majd az EP-vel és más uniós intézményekkel. Az EUrologus birtokába jutott dokumentum utolsó pontja érintett kényesebb témákat: Orbán Viktor bakui beszédéről faggatták Várhelyit, illetve arról, hogyan fogja biztosként a demokratikus alapelveket és a korrupció elleni harcot számon kérni a tagjelölt államokon.

Várhelyi jelölésének első pillanatától kezdve tudni lehetett, hogy

A jelölt függetlenségével kapcsolatban azonban többen is kifejezték kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy Orbán a harcos EU-politikájának legfőbb brüsszeli képviselőjét szánta az uniós intézmény egyik csúcspozíciójára. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a magyar kormánynak joga van biztost jelölni, így az önmagában nem lehet érvként felhozni Várhelyi ellen, hogy Orbán jelöltje.

Maga Orbán nehezítette meg Várhelyi dolgát a Türk Tanácsban mondott beszédével, hiszen ráerősített a már meglévő félelmekre, miszerint Várhelyi a Bizottságban is a magyar kormányfő érdekeit fogja szolgálni. Hétfőn a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál jelentetett meg egy cikket a témában, ahol néppárti és szociáldemokrata EP-képviselők is kételyeiknek adtak hangot.

A csütörtöki meghallgatás előtt adott írásos válaszaiból azonban úgy tűnik, 

A csatlakozási tárgyalások keretszabályaira hivatkozva azt írja, hogy ha a csatlakozási tárgyalások igazságszolgáltatásról, alapvető jogokról és szabadságokról szóló 23-24. fejezeteinél nem tapasztal haladást a tagjelölteknél, akkor „nem fogok habozni, hogy meghozzam a döntést a más fejezetekre vonatkozó technikai tárgyalások felfüggesztéséről.” Majd azt is hozzáteszi, hogy a jogállamiság, demokrácia és emberi jogok komoly és állandó megsértése esetén fel lehet a tárgyalásokokat függeszteni. „Biztosítani fogom, hogy a jelentős uniós támogatásokat ösztönzőként használjunk fel, és ha szükséges, a reformok hiányát szankcionáljuk, vagy a forrásokat átcsatornázzák, például a civil társadalom felé” – írja.

Válaszait a Dobrev Klára és Molnár Csaba DK-s EP-képviselők meglepetésként értékelték, hogy „Várhelyi a nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta a főnökét.”

Gyöngyösi Márton, jobbikos EP-képviselő úgy látja, hogy „az üléspont határozza meg az álláspontot, hiszen a pártkatona Navrasicsból is milyen kiváló uniós biztos lett. Várhelyinél is megvan az esély annak, hogy a Bizottságba bekerülve független döntéseket fog majd hozni.” A külügyi szakbizottsága tagjaként csütörtökön Gyöngyösi is kérdezni fog Várhelyitől.

A háromórás meghallgatáson magyar biztosjelöltnek összesen 25 kérdésesre kell majd azonnal választ adnia az alábbi forgatókönyv szerint: egy perc kérdés, két perc válasz, egy pontosító kérdés az eredeti EP-képviselőtől, majd egy perc válasz. A meghallgatás után a pártcsaládok kordinátorai szavaznak a jelölt alkalmasságáról: legalább kétharmados többséggel jóváhagyhatják, vagy újabb írásos válaszokat kérhetnek tőle.