„Az európai politikában nem választunk a nemzeti és európai érdekek között, hanem szintézist keresünk a kettő között” – mondta Várhelyi Olivér, a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa az európai parlamenti meghallgatásának nyitóbeszédén. 

Az EP-képviselők rendre a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyáról kérdezték. Várhelyi többször is kijelentette, hogy teljesen függetlenül fog dolgozni, sehonnan nem fogad el utasításokat. 

– szögezte le válaszában a magyar biztosjelölt.

Várhelyi egyébként személyes vallomással kezdte beszédét, melyben felidézte, hogy a kommunista Magyarországon született, és a családtagjait felelősségre vonták "az 1956-os forradalom brutális leverése után", és azt is hozzátette: "Az EU-csatlakozás egy megvalósult álom volt számunkra."

Európai biztosként arra fog törekedni, hogy a szomszédságpolitikai partnerekkel biztonságot, stabilitást és gazdasági növekedést érjen el. A nyitóbeszédében arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fog fektetni arra, hogy a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesüljenek a tagjelölt államokban. 

A nyugat-balkáni bővítés kapcsán azt mondta: minden egyes jelöltet érdemei szerint kell értékelni. Ragaszkodik ahhoz, hogy Albániával és Észak-Macedóniával minél előtt nyissuk meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU hitelessége forog kockán, mert ez a két állam nagyon sokat tett. A biztosjelölt úgy véli, ennek a két államnak csatlakoznia kell a zöld megállapodáshoz, a digitális agendához és a transzeurópai hálózatokhoz. "Nem kell választani az EU mélyítése és a szélesítése között, az uniós történetében ez a kettő mindig együtt járt" - állítja.

"Törökország távolodik az európai normáktól" - jelentette ki, és úgy gondolja,  oda kell figyelni a jogállamiság és az emberi jogok területén bekövetkezett negatív változásokra,   ugyanakkor  Törökországot segíteni kell az illegális migráció kezelésében. "A csatlakozási tárgyalások leálltak, el kell gondolkozni, hogyan folytassuk" - mondta. Ukrajna helyzetét folyamatosan figyelemmel követni, geostragégiai helyzete miatt megkerülhetetlen uniós partner. A közép-ázsiai országok kapcsán kijelentette, hogy a független média, civil társadalom védelmében mindent meg kell tenni. Az EU déli szomszédai kapcsán arról beszélt a biztosjelölt, hogy új javaslatokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. Nehezebb a helyzet Líbia és Szíria kapcsán, itt elsősorban a békét kell megteremteni. Egyiptommal pedig folytatni fogjuk az emberi jogi párbeszédet – állította.

Ugyancsak a déli szomszédokkal kapcsolatban emelte ki, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a jobb határőrizetre, az illegális bevándorlók visszaküldésére a származási országukba és legális migrációs programokra. Várhelyi Olivér beszéde végén négy pontban foglalta össze terveit:

1. Észak-Macedóniával, Albánia csatlakozási tárgyalásokat kell nyitni, egyértelmű perspektívával.
2. Keleti partnerség terén a strukturális reformok folytatása, a gazdasági helyzet megerősítésével.
3. Többet többért elv alapján kell együttműködni a déli szomszédokkal
4. A szomszédságpolitikai eszközök kihasználásával a beruházásokra, befektetésekre szeretne sokkal jobban koncentrálni.

Kédések és válaszok

„Az októberi Európai Tanács malőrje ellenére sem kérdőjelezi meg senki az EU elkötelezettségét a bővítés iránt. Be kell tartani a szavunkat, hogy Albánia és Macedónia csatlakozhasson” – válaszolta Várhelyi Željana Zovko horvát néppárti képviselő a nyugat-balkáni országok közti együttműkődéséről feltett kérdésére. „A legnagyobb szakadék gazdasági, és felzárkóztatáson fogok dolgozni” – tette hozzá.

Tonino Picula a szociáldemokraták részéről felrótta Várhelyinek, hogy állandó képviseletvezetőként ő volt az, akinek az Európai Unió Tanácsban meg kellett védeni a jogsértő magyar törvényeket. A parlament megszavazta a 7-es cikk elindítását. Megkérdezte, biztosként hogyan garantálja a jogállamiság megvalósítását, amikor pont az ellenkezőjét képviselte eddig.

Várhelyi azt mondta, biztosként az EU-t kell képviselnie, nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól. Azt is elmondta, hogy

Használni fogja a rendelkezésre álló eszközöket, például a csatlakozási folyamat pénzügyi finanszírozását is.

Ylhan Kiuchiuk, a Megújuló Európa képviselőjének kérdésére azt mondta, hogy a bővítés kapcsán az lesz a dolga, hogy a tagállamok közötti feszültséget enyhítse. Megismételte, hogy nem lát akadályt az európai integráció szélesítése és mélyítése között, ez az új Európai Bizottság célja is egyúttal.

Ernest Urtasun spanyol zöldpárti képviselőt az érdekelte, Várhelyi képes lesz-e ellenállni annak, ha Budapest megmondja neki, mit kell tenni biztosként. A politikus azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy tekint a portfólióra, mintha ez egy nemzeti tulajdon lesz, és a Türk Tanácsban felajánlotta a szolgálatait.

– szögezte le válaszában a magyar biztosjelölt.

Anna Bonfricso, az Identitás és Demokrácia csoport képviselője megkérdezte, hogyan teremtene valódi stabilitást és biztonságot teremtsen a déli szomszédságban. Várhelyi elsősorban Marokkó szerepére hívta fel a figyelmet, ahol nagyon jó minták működnek a gazdaság erősítésére, ez jó példát adhat a többi térségbeli államnak.

Anna Fotyga, az Európai Konzervatívok és Reformerek politikusának kérdése az ukrán és a grúz kapcsolatok szorosabbá tételére vonatkozott. Várhelyi válaszában azt mondta, hogy a kelet partnerség átdolgozása folyik, ennek kapcsán a cél a piacgazdaság erősítése, amellyel jobban ellent tudnak állni a külső kihívásoknak ezek az országok. Ebben számíthatnak az EU segítségére, meg kell találni az értelmes együttműködés módját. Aláhúzta, hogy Ukrajna szuverenitásának visszaszerzését is támogatja.

Georgiosz Georgiu ciprusi EP-képviselő a szélsőbaloldali frakcióból azt firtatta, hogyan fogja a jogállamiságot számonkérni a nyugat-balkáni országoktól az EU-hoz akkreditált magyar állandó képviselet vezetője, mikor az EP-nek a magyar jogállamiság védelmében kellett elindítani 7. cikk szerinti eljárást. A ciprusi politikus arra is rámutatott, hogy a magyar kormány kiállt a törökök észak-szíriai beavatkozása mellett. Várhelyi a korábbi válaszait idézte, és azt mondta, hogy "az EU-nak át kell gondolnia a Törökországhoz fűződő kapcsolatait", és ciprusi partokhoz közeli olajfúrások miatt uniós szankciókat is felemlegette.

A néppárti Andrius Kubilius arról beszélt, hogy geopolitikai bizottságot ígért Ursula von der Leyen új bizottsági elnök. Megkérdezte, mik lehetnek a keleti partnerség terén a hosszútávú célkitűzések. A jelölt azt mondta, hogy Ukrajna teljes integrációja az EU-ba az Ukrajna kérése. Az EU azonban ezt még nem ajánlotta fel, ami eddig történt az a stabil piacgazdaság megteremtése, ami befektetéseket hozhat. Számomra ez a prioritás – mondta Várhelyi. Szerinte az ukránok “egyik szomszédja” éppen Ukrajna gyenge gazdaságát használja ki. Hozzátette, keleten a stabilitás és a biztonság a legfontosabb kérdés.

Bernd Lange német szociáldemokrata EP-képviselőnek válaszolva, aki arra mutatott rá, hogy az Orbán-kormány gyakran szembe megy az uniós értékekkel és elvekkel, Várhelyi azt mondta: „Az EU érdekeit védem, és a partnerektől számon kérem az uniós szabályoknak megfelelően az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, az emberi jogok tiszteletét.”

Petras Austrevicius, a Renew Europa képviselője az emberi jogokról kérdezett. Felvetette, hogy Várhelyi biztosként támogatja-e állami és magánszemélyek pénzügyi szankcionálását, amennyiben ezek részt vettek a jogsértésekben. Várhelyi felhívta rá a figyelmet, hogy

De ha lesz a tagállamok részéről ilyen javaslat, azt szívesen megvizsgálja.

„Nagy lehetőséget látok arra, hogy Tunéziával és Marokkóval erősítsük az együttműködést, és segítsük őket a demokratikus reformok útján, az anyagi támogatások túl a szakértők technikai segítségét is beleértve” – válaszolta a szomszédságpolitikai portfólió várományosa Vangelisz Meimerakisz görög néppárti képviselőjének a Földközi-tenger déli régióját és az arab tavasz hatásait említő kérdésére.

Raphael Glucksmann szociáldemokrata EP-képviselő arról beszélt, hogy korábban már többen is a függetlenség bizonyítékát kérték számon.

Elítéli-e az illiberális demokrácia fogalmát, illetve Orbán Viktor Bakuban tett kijelentését, miszerint Magyarország megkaphatja ezt a portfóliót?

Várhelyi válaszában azt mondta, hogy a függetlenségének bizonyítéka, hogy korábban négy évig az Európai Bizottság osztályvezetőjeként dolgozott, teljesen függetlenül. Már kormányok kijelentéseit nem akarja minősíteni, ő az Európai Bizottságot jeleníti meg és hajtja végre a testületi döntéseket. Glucksmann képviselő megállapította, hogy Várhelyi nem hajlandó elítélni Orbán kijelentéseit. Hogyan lehet így képviselni azokat az uniós célokat, amelyek szembe mennek a magyar kormány elképzeléseivel? - kérdezte.

Viola Von Cramon-Taubel német szociáldemokrata képviselő a magyar kormány Putyinhoz fűződő viszonyáról és orosz Nemzetközi Beruházási Bankról feltett kérdésében azt is felvetette, hogy a Várhelyi biztosként az orosz érdeket képviselné. A magyar biztosjelölt arra az Európai Bizottságban eltöltött négy évére hivatkozva elmondta, hogy ott is pártatlanul dolgozott egy nagyon érzékeny szakterületen (az európai szabadalmi jogok). Von Cramon-Taubelt arról is biztosította, hogy Josep Borrell külügyi főképviselővel együtt fellép majd az orosz propaganda ellen, ami erősen beavatkozik a környező országok belügyeibe.

A bolgár konzervatív Angel Dzsambackit helyettesítő képviselő kérdésére azt válaszolta: „ kitűnő kereskedelmi kapcsolataink vannak Izraellel, együttműködünk a kutatás-fejlesztésben, és ezt folytatni kell.” Azt is hozzátette, hogy „ Palesztinával és a megszállt területekkel kapcsolatban az EU külpolitikai vonalát megerősítve azt mondhatom, hogy a hosszú távú békére kell törekedni”.

Jerome Riviére, az Identitás és Demokrácia képviselője Törökország kapcsán azt kérdezte,

hogyan lehetne a török szadomazochista politikát leállítani,

azt ígérjük a törököknek, hogy csatlakozhatnak, miközben emberek milliói szenvednek. Várhelyi válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások leállításáról nem egy biztos fog dönteni, ez komoly politikai elhatározás. Neki az a dolga, hogy a bővítés fontosságáról – ha az érintett tagállamok teljesítik a feltételeket – meggyőzze a tagállamokat és az állampolgárokat is. Kiemelte: mindenben az Unió érdekeit kívánja szolgálni.

Lukas Mandl néppárti politikus kérdése a nyugat-balkáni agyelszívásra vonatkozott, de előtte gratulált Várhelyi kinevezéséhez. Mandl képviselő elmondta, hogy sok koszovói fiatal Törökországba távozik, mit lehet ez ellen tenni? Várhelyi szerint a legjobb eszköz erre az erős helyi gazdaság. Ehhez azonban hiányzanak a befektetés, a struktúra, az oktatás feltételei. Az EU-nak vannak erre vonatkozó programjai, de a számok kritikusak, a Nyugat-Balkán lakosainak már 40 százaléka elhagyta az otthonát, ők főként fiatalok. A jelölt szerint fel kell lépni a koszovóiak vízummentességének érdekében is.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő arról beszélt, hogy a Fidesz pártállami rendszert épít Magyarországon, megszállja a közintézményeket, például a külügyet és a diplomáciát, Várhelyit is így ismerik. Várhely most magyarul is elmondta, hogy függetlenül kíván dolgozni, aki semmilyen utasítást nem fogadhat el. Hozzátette: nem párttag, ezért nem lehet pártdelegáltnak tekinteni. Gyöngyösi is felhozta a magyar miniszterelnök bakui kijelentését, szerinte

Orbán úgy tekint Várhelyire, mint kézivezérelt bábjára.

Mi a garancia, hogy nem Orbán kijáróembere lesz a Bizottságban? Várhelyi ismét elmondta, hogy bizottsági tagként nem fogadhat el kománytól, már szervtől utasítást, és ő is így fog eljárni.

„A tagállami hatóságok döntésétől függ, hogy kinek adnak menedékjogot. De biztosként nem fogadhatok el semmit egy tagállamtól vagy intézménytől, ami csorbítja az uniós jogot” - mondta Andreas Schieder osztrák szociáldemokrata képviselőnek, aki szintén felhozta a Gruevszki-ügyet és a jogállamiságot. Azonban kitért a válasz elől, mikor Schieder azt tudakolta, mit tett volna a Gruevszki-ügyben, ha már biztos lett volna.

Gál Kinga, fideszes politikus méltatta Várhelyi életútját és megkérdezte, hogyan használja fel tapasztalatait biztosi munkája során. Várhelyi Olivér azt mondta, tanulmányait és életét Magyarország uniós integrációjának szentelte. Számára az ország uniós tagsága nagy eredmény és büszke arra, hogy ehhez hozzájárulhatott.

Azt is elmondta, hogy valamennyi eddig csapatára is büszke, így az állandó képviselet valamennyi munkatársára, akik nagy nyomás alatt is jól dolgoznak.

Miért nem foglal állást a Gruevszki-ügyben, ha folyton azt ismételgeti, hogy ön független?

– kérdezte Szteliosz Kuluglu a szélsőbaloldali frakció görög tagja Várhelyitől, aki továbbra is a korábbi válaszait ismételte meg. Majd leszögezte: „bármelyik kormánnyal szemben megvédeném az uniós álláspontot.”

Piri Kati, szociáldemokrata képviselő megkérdezte, vajon miért ragaszkodik ennyire a magyar kormány ehhez a tárcához, hiszen itt az európai értékeket kell képviselni. Várhelyi szerint ez trükkös kérdés, ő nem a magyar kormányt, hanem saját magát képviseli. Ugyanakkor magyarként van rálátása a téség országaira, jó kapcsolatokat ápolunk a szomszédainkkal. Szerinte ez az Európai Bizottság előnyére válhat. A magyar származású Piri Kati magyarul kérdezte, hogy a bíróságok függetlensége terén vajon milyen példát mutat Magyarország a csatlakozni kívánó országnak. Várhelyi szerint ez nem az ő portfóliójához tartozik, más szakterületébe nem akar beleszólni.

A holland zöldpárti Tineke Strik Várhelyi korábbi nyilatkozatát idézte, miszerint a Fidesz választási győzelme bizonyítja, hogy nincs gond a jogállamisággal. „A csatlakozás koppenhágai kritériumait nem változtathatja meg egy biztos sem, de ügyelni fogok arra, hogy tárgyalásnál szem előtt tartsuk őket" - felelte a magyar biztosjelölt. Strik másodszorra azt akarta megtudni, hogy Várhelyi szerint Magyarország, ahol a sérül az igazságszolgáltatás, az akadémia és a média függetlensége, bekerülhetne-e az EU-ba.

Nem kaphatnám meg a tagállamok támogatását ahhoz, hogy egy olyan országot felvegyünk az EU-ba, ahol sérül az igazságszolgáltatás és a média függetlensége

– állította Várhelyi.

Irina von Wiese liberális képviselő Törökországról kérdezte a jelöltet. Arra volt kíváncsi, hogy vállaja-e, hogy az emberi jogok terén tárgyalásokat folytat Törökországgal. Várhelyi azt mondta, hogy hangot kell adni az aggodalmaknak például a bíróságok függetlensége, az újságírók bebörtönzése terén. Ugyanakkor nagyon fontos az együttműködés a törökökkel a migráció és a vámunió területén. Ezért a párbeszéd nagyon fontos a török hatóságokkal, kapcsolatban kell velük maradni.

Egy csatlakozási tárgyalás sem lehet hiteles anélkül, hogy minden tagjelöltet a saját eredményei alapján ítélnénk meg. Senkit nem szabad megfosztani az eredményétől. Ezért el lehet tekinteni a csoportszemlélettől, de a geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni, hogy a régió harmonikusan fejlődhessen – válaszolta meg Várhelyi Michael Gahler német néppárti képviselő kérdését arról, hogy Albánia és Macedónia csatlakozását lehet-e külön kezelni.

Zárszavában Várhelyi Olivér megköszönte az eszmecserét és hogy világossá tették a képviselők, mit várnak el tőle. Úgy gondolja, a célkitűzések egy irányba mutatnak: meg kell erősíteni a bővítési folyamatot és hiteles perspektívát kell adni. Hozzátette, megfelelő pénzügyi keretek is kellenek a feladatok teljesítéséhez. Elkötelezte magát a szoros együttműködésre az EP-vel, és támogatást ígért a parlamenti képviselőknek. Végül megemlékezett a berlini fal 30 évvel ezelőtti lebomlására, amely Európa egyesítése felé történelmi lehetőséget adott. Sokaknak voltak kétségeik ezzel kapcsolatban, de a történelem bebizonyította, hogy ami akkor történt, az Európa érdeke volt, a jólét és a demokrácia kiterjesztése Németországra és az egész EU-ra. Azonban ezt folytatni kell, most ismét történelmi lehetőségünk van a nyugat-balkáni helyzet megnyugtató rendezésére, hogy 30 év múlva elégedetten tekintsünk vissza erre az időszakra.

(Borítókép: Várhelyi Olivér a brüsszeli meghallgatásán. Fotó: Francois Lenoir / Reuters)