A csütörtöki meghallgatás legrázósabb kérdéseit tették fel újra írásban Várhelyi Olivérnek. A bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíció várományosát csütörtökön három órán át kérdezték az Európai Parlament külügyi szakbizottságának tagjai. A meghallgatást követő szavazáson azonban úgy döntöttek az EP-képviselők, hogy további írásbeli kérdéseket tesznek fel neki. Az EP szociáldemokrata frakciójának sajtóközleménye úgy fogalmazott: 

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál most nyilvánosságra hozta azokat kérdéseket, amelyre a magyar biztosjelöltnek hétfő délig kell válaszolnia. Néhány megosztó szakpolitikai kérdés mellett lényegében arra kérik Várhelyit, hogy értékelje az Orbán-kormány politikáját. Rákérdeznek például arra, hogy a leendő bővítés- és szomszédságpolitikai biztos 

• úgy érzi-e, hogy kötelezi őt Orbán Viktornak a Türk Tanácsban mondott beszéde?
• hogy értékelné, ha egy uniós tagállam menedékjogot biztosít egy másik ország jogerősen elítélt miniszterelnökének?
• mit gondol az EP emberi jogi szankciós rezsimjéről, amiről épp tárgyalnak az intézmények?
• mit írna egy tagjelölt államról szóló jelentésbe abban az esetben, ha az adott országban ellehetetlenítik az ellenzéket, teljes ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
• felfüggesztené-e az észak-afrikai és közel-keleti partnerországoknak nyújtott fejlesztési és gazdasági támogatásokat, ha a kormány megsérti az emberi jogokat, és megpróbálná-e inkább a civil társadalomnak juttatni a forrásokat?
• mekkora legyen a nyugat-balkáni országoknak nyújtott előcsatlakozási támogatások mértéke?
• kell-e csökkenteni a Törökországnak járó támogatásokat?

A kérdések kicsit más megfogalmazásban már a csütörtöki szóbeli meghallgatáson is elhangzottak, de az azonnali válaszokat a szociáldemokrata, zöld, szélsőbaloldali és liberális-centrista frakciók nem találták elég meggyőzőnek. 

Az írásbeli válaszokról hétfő délután szavaznak a külügyi szakbizottságban: vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérnek, vagy továbbengedik a magyar biztosjelöltet. Ha Várhelyi megkapja a külügyi bizottság jóváhagyását, akkor a rákövetkező héten az EP plenáris ülése az egész biztosi testületről szavazhat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az uniós jogászok megállapítsák:  a brit biztos nélkül is megalakulhat az új Európai Bizottság.