Az Európai Parlament filmdíjának, a LUX-díjnak a győztesét három film közül hirdették ki szerdán az EP strasbourgi ülésén. A győztes film, az Isten létezik, és Petrunijának hívják ( God Exists, Her Name Is Petrunija)  egy macedón nőről szól, aki egy csak férfiaknak megengedett vallási rituálén vesz részt, kivívva ezzel közösségének haragját.

Az EP sajtószolgálata szerint a film „a konzervatív társadalmak béklyója ellen folytatott feminista küzdelem egyik jelentős alkotása".

Az európai parlament elnöke, David Sassoli a díjátadón elmondta, hogy a mozi kulcsfontosságú abban, hogy ablakot nyisson a valóságra, és segítsen megérteni, kik vagyunk. Az európai filmet közös örökségünknek nevezte. Megjegyezte:

A színészeknek és rendezőknek gyakran kockázatos bátran kiállniuk filmjeikkel, mert az aktuális téma gyakran kényelmetlenné teszi annak elkészítését. A vélemény szabadságáért ki kell állnunk.

A film rendezője, Teona Strugar Mitevska az Európai Parlament strasbourgi ülésén elmondta:

Macedón politikusok kritizálnak, amiért szerintük túlpolitizált filmjeim vannak. Pedig kötelességem, hogy azokról a problémákról beszéljek, amelyek ellen senki sem hajlandó szót emelni.

A véleménynyilvánítás szabadságának és az alapvető emberi jogoknak a tiszteletben tartására szólította fel beszédében a politikusokat. A film sikerének titka szerinte az, hogy a főszereplője ellenállása, és az igazságért való küzdelme megérinti az embereket. Megemlítette még Oleg Szencov keddi látogatását is az Európai Parlamentbe: szerinte soha sem szabadna előfordulnia annak, hogy egy filmrendező öt évet töltsön a börtönben. Beszédét a következő szavakkal fejezte be:

Nő vagyok, macedón vagyok, európai vagyok. Hiszek az európai jövőben, és hogy ez a szolidaritáson és a befogadáson alapul majd, nem pedig a kirekesztésen.

A nyertest három film közül választották ki: a Cold Case Hammarskjöld, a The Realm (A rendszer) valamint az  Isten létezik, és Petrunijának hívják  volt versenyben.

A nyertes film egy, a vidéki Macedóniában élő, értelmiségi, de munkanélküli nőről szól, aki egy csak férfiaknak megengedett vallásos rituáléban vesz részt, ezzel vonva kétségbe ezt a férfiak által dominált vallási csoportot. A rituálé során az ortodox pap a folyóba dob egy keresztet, melyet végül a rituálé szokásos kimenetelével ellentétben nem a férfiaknak, hanem Petrunijának sikerül megszereznie. Ezen lépése provokálja a papot és a férfiakat. Nem hajlandó visszaadni a keresztet, emiatt tettéből botrány keveredik, kivívva a média, a rendőrség és a vallási méltóságok figyelmét.  

A második helyezett, a Cold Case Hammarskjöld az ENSZ főtitkárának, Dag Hammarskjöldnek az ellentmondásos halálát dolgozza fel. A svéd haladó nézetű politikus 1961-ben Kongóban halt meg egy repülőgép-szerencsétlenségben. Munkássága során meg akarta akadályozni a nyugati országokat abban, hogy gyarmataik elvesztése után hatalmukat visszaszerezzék Afrikában. Halálával kapcsolatban összeesküvés-elméletek terjedtek el, melyeket ez a dokumentumfilm dolgoz fel.  

A harmadik helyezett, a The Realm egy thriller, mely arra keresi a választ, meddig hajlandó valaki a hatalomért elmenni. A film témája a politikai korrupció: egy sikeres politikus és hűbéreseinek bukását mutatja be, akiknek hatalma egy ideig  örökösnek tűnt.

Még áprilisban ötven esélyes filmről döntöttek filmes szakértők, ezekből választották ki a három legjobbat. Ezt a három filmet az EU összes hivatalos nyelvén, köztük magyarul is bemutatják a LUX-filmnapokon több, mint ötven városban az EU összes tagállamában.

A LUX-díjat 2007 óta minden évben olyan fontos politikai vagy társadalmi problémára reflektáló filmnek ítélik oda, amely az európai kulturális sokszínűségről, az európaiak életéről és identitásáról, mindannyiunkat érintő kérdésekről szól.

Az elmúlt években több magyar film is bejutott a jelöltek közé, Nemes Jeles László Saul fia című filmje 2015-ben, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása 2012-ben, Mundruczó Kornél Delta című filmje pedig 2008-ban volt a három esélyes között. A LUX-díjat még nem nyerte el magyar film, írja az MTI.