Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben

megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn,

és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”

Emellett az EP-képviselők arra is felszólítják az Ursula von der Leyen-vezette új Bizottságot, hogy a jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását is vegye figyelembe, és biztosítsa, hogy a javaslatok nem járuljanak hozzá biológiai sokféleség csökkenéséhez és ahhoz, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-foknál tovább emelkedjen az ipari forradalom előtt mért adatokhoz képest.

Az EP egy másik állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, ami arra sürgeti a Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújtson be egy stratégiát, amely 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentené az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megvalósítaná a klímasemlegességet.

„Az EU az első komoly politikai tényező, amelyik klímavészhelyzetet hirdet ki” – nyilatkozta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az EUrologusnak. A magyar politikus a Zöld New Deal Platform egyik társelnökeként a kezdeményezés egyik legnagyobb szószólója volt a liberális-centrista Megújuló Európa EP-frakción belül.

Az EP-képviselő állítja: a határozatnak nemcsak a szimbolikus jelentősége nagy, hanem a gyakorlatban is komoly elköteleződést jelent, mivel 

„A bolygó túlélése nem szabad, hogy pénzkérdés legyen, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy 1,5 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke és ne csökkenjen tovább a biológiai sokféleség” – mondta Cseh Katalin, aki nagyon büszke arra, hogy az előző ciklusban liberális és a szabadpiac iránt kifejezetten elkötelezett liberális ALDE-ban sikerült érvényre szerezni a klímaváltozás elleni harc szempontjainak is.

„A Fidesz EP-delegációja is megszavazta a határozatot” – nyilatkozta Tóth Edina fideszes EP-képviselő, a környezetvédelmi szakbizottság tagja az EUrologusnak. „A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély. 

Az EP döntései megteremtették az alapot és az Európai Unió kötelezettségét arra, hogy Brüsszel konkrét klímavédelmi intézkedésekre végre megfelelő uniós pénzügyi forrásokat biztosítson a tagállamoknak a kitűzött klímacélok eléréséhez” – mondta.

A politikus ugyanakkor úgy látja, hogy nagyon fontos lenne egy alapos hatástanulmányt is elkészíteni annak, hogy „a gazdasági és klímavédelmi célok ne ellentétesek, hanem egymást ösztönzőek legyenek. Ennek a tanulmánynak ki kell terjednie a karbonsemlegesség plusz költségei mellett az energiaárak alakulására, valamint a munkahelyekre gyakorolt hatására.”

A DK on-line petíciót indít azért, hogy az EP mintájára a magyar kormány is hirdessen a klímavészhelyzetet. Rónai Sándor, a párt EP-képviselője és a környezetvédelmi bizottság tagja az EUrologusnak azt mondta: „hiszünk abban, hogy többet kell tennünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.” A politikus szerint a döntéshozók és a polgárok közösen cselekedhetnek az éghajlati katasztrófa ellen. A petícióval épp az a céljuk, hogy bemutassák, milyen

"Ha az EU ehhez anyagi támogatást tud nyújtani, az természetesen előnyös lenne, de nem az uniós pénzektől kellene függővé tennünk a túlélésünket." Rónai nevetségesnek tartja, hogy „az Orbán-kormány a klímasemlegesség anyagi terhei miatt halogatni akarja a szükséges intézkedéseket, mikor stadionokra és az EU-nak fizetett 700 milliárd forintos büntetésre futja. Eközben csak Magyarországon 30 ezer ember hal meg a környezeti ártalmak miatt.”    

(Borítókép: Szavazás a Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2019. november 28-án. Fotó: Vincent Kessler /  Reuters)