Ezt az eredetileg angol nyelven megjelent elemzést az Eurológus blog és az Európai Adatújságírók Hálózata (EDJnet) közötti együttműködés részeként közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható.

Július végén a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nevű, 192 tagállamot magában foglaló, önfinanszírozó ENSZ-szervezet 12. alkalommal adta ki jelentését a Globális Innovációs Indexről (GII), amely mutatja egy ország teljesítményét az új technológiák és innovatív folyamatok megjelenését biztosító feltételek megteremtése terén.

A GII két alindex átlagának eredménye: az innovációs input alindexé és az innovációs output alindexé. Előbbi „definiálja a környezeti szempontokat, amelyek elősegítik az innovációt egy gazdaságon belül”, és öt pilléren nyugszik: intézmények, emberi tőke és kutatás, infrastruktúra, piaci kifinomultság és üzleti kifinomultság . Az output alindex két pilléren nyugszik: tudás és technológia outputok és kreatív outputok. Tehát, mi ösztönzi az innovációt Európa-szerte?

A GII és alindexei

A következő színes oszlopdiagramokban megmutatjuk, hogyan teljesítenek Európa országai a GII terén. Svájcot, Norvégiát és Izlandot (nem EU-s magas jövedelmű országok) sötétszürke színnel jelöltük, míg a balkáni és keleti nem EU-s országokat rendre közép- és világosszürkével. Az EU-s országokat pedig az Unión belül való elhelyezkedésük szerint színeztük: északi (kék), balti (világoskék), közép-nyugati (lila), közép-keleti (barna), déli (vörös).

Globális Innovációs Index 2019: összesített eredmény

A diagram a Globális Innovációs Index 2019-es összesített eredményeit mutatja. Az összesített GII index az input és output tényezőkkel kapcsolatos két alindex átlaga.

Az összesített GII eredmény terén (1. ábra) az északi EU-s országok vezetik a rangsort, utánuk a közép-nyugati államok következnek. Észtország láthatóan kilóg régiós partnerei sorából. Svájc a GII globális ranglista-vezetőjeként jobban teljesít minden EU-s tagállamnál. Románia ellenben rosszabbul teljesít egyes keleti és balkáni nem EU-s országoknál is.

Globális Innovációs Index: input és output lebontás

A diagram mutatja az országok átlageredményét az input változókból (intézmények, emberi tőke és kutatás, infrastruktúra, üzleti és piaci kifinomultság) és output változókból (tudás és technológia outputok és kreatív outputok)

Az input tényezők terén Norvégia vezeti a rangsort. Az EU-ra összpontosítva látszik, hogy az északi EU-s országok előnye itt még jelentősebb. Két déli ország (Málta és Ciprus) megelőz egyes közép-nyugati államokat (Belgium és Ausztria). Az output index terén a rangsor első fele jobban hasonlít az összesített eredményéhez, a figyelemre méltó kivétel Hollandia, amely itt vezeti az EU-s rangsort.

Input és output pillérek

A 3-8. grafikonokban kicsit alaposabban elemezzük az input és output alindexek összetevőit.

GII 2019 input tényezők: intézmények

Az intézményi pilléren belül a „kormányzati hatékonyság és politikai stabilitás” ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint az alacsony „elbocsátási költségek” (szabályozási környezet) és a „vállalkozásindítás könnyűsége, illetve a fizetésképtelenség megoldása” (üzleti környezet).

A fizetésképtelenséget kezelő mechanizmusok gyorsaságának köszönhetően Szlovénia megelőz számos déli gazdaságot. A balti országok szintén versenyképesnek tűnnek. A déli országok között Portugália vezet, köszönhetően a politikai stabilitás terén szerzett magas pontszámának.

GII 2019 input tényezők: infrastruktúra

Úgy tűnik, hogy Spanyolország megelőzi a legtöbb közép-nyugati tagállamot az infrastrukturális pillér (4. ábra) terén. Ezt főként az „ökológiai fenntarthatóság” elősegítése képességének köszönheti az ország. Ezen a változón belül kulcsszerepet játszik az „általános infrastruktúra” (logisztikai teljesítmény és bruttó tőkeképződés) támogatásának képessége, valamint az információ- és kommunikációtechnológia fejlesztése. Norvégia abszolút éllovasként emelkedik ki a mezőnyből.

GII 2019 input tényezők: emberi tőke és kutatás

Az emberi tőke és kutatás területén a relatív rangsor az egyes földrajzi területeken belül változatos képet mutat: a közép-nyugati EU-s államok között Németország és Ausztria vezet, hála az erőteljes felsőoktatási politikának, és különösen a „tudományos és mérnöki diplomát szerzők” magas számának, valamint a „globális K+F cégek” nagy számának. Ez még inkább igaz egy olyan országra, mint Finnország, ahol magas az „iskolában töltött évek várható száma” is.

GII 2019 input tényezők: piaci kifinomultság

GII input tényezők: üzleti kifinomultság

A „piaci kifinomultság” fogalma arra vonatkozik, hogy mennyire fejlett a pénzügyi szektor, és mennyire képes egy állam elősegíteni a befektetéseket és a versenyt. Az üzleti kifinomultság azt mutatja, hogy egy ország mennyire képes tudást magához venni külföldről, kapcsolatokat létesíteni a tudományos és az üzleti élet között, illetve ösztönözni a tudásgazdaságot (a tudásintenzív foglalkoztatottság aránya). Az Egyesült Királyság vezeti a rangsort a piaci kifinomultság terén. A déli államok közül Ciprus, Málta és Spanyolország emelkedik ki.

GII 2019 output tényezők: tudás és technológia outputok

Végül pedig, a 8-9. grafikonok az output alindexre összpontosítanak. A tudás és technológia outputok magukba foglalják a tudás megteremtését (szabadalmak száma, tudományos és technológiai publikációk, idézhető dokumentumok H-indexe), hatását (számítógépes szoftver kiadások, high- és medium-high tech gyártók) és átadását (információ- és kommunikációtechnológiai szolgáltatások exportja, szellemi tulajdon átvétele). A kreatív outputokhoz tartoznak az immateriális javak (védjegyek, ipari formatervezés), a kreatív áruk és szolgáltatások (kulturális és kreatív szolgáltatások exportja, vagy kreatív áruk exportja) és az online kreativitás (mobiltelefonos applikáció fejlesztés).

Az országok eloszlása a 8. ábrán nem mutat nagy eltérést más input pillérekhez viszonyítva – az egyedüli figyelemre méltó kivétel Magyarország, egy EU-tagállam, amelynek vannak erősségei a tudás hatása és átadása terén. A 9. ábrán viszont teljesen megváltozik a rangsor. Luxemburg (erőssége az online kreativitás) és Málta (erősségei az immateriális javak, valamint a kreatív áruk és szolgáltatások) itt sorrendben a második és harmadik pozíciót foglalják el. Észtország szintén előre került a rangsorban.

A témában való elmélyüléshez ajánljuk még elolvasni: a GII mögötti módszertant ( I . függelék ), a gazdasági profilokat és adattáblázatokat ( II . függelék ) , valamint a GII-vel kapcsolatos forrásokat és meghatározásokat ( III . függelék ).

(Fordította: Durucz Dávid/VoxEurope)

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.