A finnek költségvetési javaslatával kevesebb pénz juthatna Magyarországnak
- Civilekkel teli iskolát bombázott az orosz hadsereg, videón a pusztítás
- Hogyan maradt Omán a béke szigete a zűrzavaros Közel-Keleten?
- Donald Trump azt állítja, hogy légitámadásokat rendelt el az Iszlám Állam egyik vezére ellen
- Kétezer éves adócsalási ügyre derített fényt egy most megfejtett papirusz
- Halálos baleset történt Colchesterben, gépkocsival ütköztek egy épületnek
- Az olasz bíróságok ismét nemet mondtak a migránsok kihelyezésére albániai táborokba
- Célba vették a fővárost a kongói lázadók, egyre több a halott
- A világ egyre jobban emlékeztet arra az időszakra, amelyben Hitler hatalomra jutott
- Börtönt kapott, mert csak terhes kínai nőket utaztatott
- Robert Fico szerint az ukrán hírszerzés akarja megbuktatni a szlovák kormányt
Tovább karcsúsítaná a következő hét éves uniós költségvetést a soros elnökséget ellátó Finnország – értesült a Bruxinfó. A jövő heti EU-csúcs előtt a nemzeti kormányoknak eljuttatott javaslatban többek között az szerepel, hogy a tagállamoknak a nemzeti összejövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a közös kasszába, szemben az Európai Bizottság által javasolt 1,114 százalékkal.
Mindez 48 milliárd euróval kisebb költségvetési főösszeget jelent. A kiadások belső szerkezetében is változtatást javasolnak a finnek, némiképp megemelnék a kohéziós és mezőgazdasági alapok részarányát. Ez az a két terület, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője, de az eredeti bizottsági javaslat is 5, illetve 7 százalékos vágást javasol az előző költségvetési időszakhoz képest. A finnek által csökkenteni szándékozott főösszeg miatt így viszont még kevesebb pénz juthat Magyarországnak, a csökkenés mértéke a 25 százalékot is elérheti.
Továbbra is tartalmazza a javaslat az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert, „az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok” esetében. Az eddigi nyilatkozatok alapján a magyar kormány a kohéziós és mezőgazdasági alapok, illetve a jogállamiság miatt is kész megvétózni a költségvetési javaslatot.
A finn elnökségnek az októberi EU-csúcs előtt is volt egy hasonló javaslata, amely akkor minden oldalról bírálatokat kapott. Az álláspontokat úgy lehetnek egyszerűen leírni, hogy a nagy nettó befizetők kevesebb akarnak költeni, a költségvetés haszonélvezői pedig többet akarnak kapni.