A finnek költségvetési javaslatával kevesebb pénz juthatna Magyarországnak
- Frankfurter Allgemeine Zeitung: A német nagykövet tiszteletlenül bánt a magyarokkal
- Az Interpol-főtitkár szerint veszélyesen nő a nemzetközi bűnbandák befolyása
- Rendőrök elől menekülő, migránsokkal teli furgon szenvedett balesetet
- Republikánus szenátorok aggódnak a magyar demokrácia állapota miatt
- Izrael véglegesen eltörölheti a föld színéről legnagyobb ellenségét
- Törés a Giuliani családban: Trump ügyvédjének lánya Harrisre fog szavazni
- Magyar katonák is szolgálatot teljesítenek a Közel-Keleten
- Trump vagy Harris? Most ön is szavazhat!
- Felülvizsgálják a Menendez testvérek gyilkossági ügyét
- Szijjártó Péter: Magyarország a boszniai Szerb Köztársaság barátja
Tovább karcsúsítaná a következő hét éves uniós költségvetést a soros elnökséget ellátó Finnország – értesült a Bruxinfó. A jövő heti EU-csúcs előtt a nemzeti kormányoknak eljuttatott javaslatban többek között az szerepel, hogy a tagállamoknak a nemzeti összejövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a közös kasszába, szemben az Európai Bizottság által javasolt 1,114 százalékkal.
Mindez 48 milliárd euróval kisebb költségvetési főösszeget jelent. A kiadások belső szerkezetében is változtatást javasolnak a finnek, némiképp megemelnék a kohéziós és mezőgazdasági alapok részarányát. Ez az a két terület, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője, de az eredeti bizottsági javaslat is 5, illetve 7 százalékos vágást javasol az előző költségvetési időszakhoz képest. A finnek által csökkenteni szándékozott főösszeg miatt így viszont még kevesebb pénz juthat Magyarországnak, a csökkenés mértéke a 25 százalékot is elérheti.
Továbbra is tartalmazza a javaslat az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert, „az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok” esetében. Az eddigi nyilatkozatok alapján a magyar kormány a kohéziós és mezőgazdasági alapok, illetve a jogállamiság miatt is kész megvétózni a költségvetési javaslatot.
A finn elnökségnek az októberi EU-csúcs előtt is volt egy hasonló javaslata, amely akkor minden oldalról bírálatokat kapott. Az álláspontokat úgy lehetnek egyszerűen leírni, hogy a nagy nettó befizetők kevesebb akarnak költeni, a költségvetés haszonélvezői pedig többet akarnak kapni.