Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)

Várhelyi Olivér elmondta: csalódást keltő volt, hogy októberben a tagállamok nem döntöttek arról, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. (Ez főként Franciaország ellenállása miatt történt.) Várhelyi ugyanakkor reméli, hogy megszületik a politikai megegyezés még a jövő májusi zágrábi Balkán-konferencia előtt. Ebben kulcsszerepe lesz a soron következő horvát uniós elnökségnek.

A magyar biztos beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a jövő év elején mutatja be elképzeléseit a balkáni bővítésről. Ennek országonként kell tartalmaznia, hogy milyen gazdasági reformokra, intézményi átalakításokra van szükség, beleértve a jogállamiság alapjainak megteremtését is.

Mint mondta,  az előrehaladás legjobb mércéje a gazdasági fejlődés üteme, a növekvő jólét és életminőség, valamint a régióban élők szabadsága.  Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy mindez nem az EU-nak, hanem a Nyugat-Balkán polgárainak fontos. Az Unió ugyanakkor azt szeretné, hogy ezek az államok már most csatlakozzanak a nagy, közös európai projektekhez, példaként említette a green dealt, a digitális menetrendet és a transzeurópai hálózatokat. „Ezek elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést is" – mondta Várhelyi.

A tanácskozáson felszólalt David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is, aki azt mondta, számára elsődleges szempont a Nyugat-Balkán uniós integrációja. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a csatlakozási folyamat minél előbb és sikeresen lezáruljon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!