Várhelyi a jogállamiságról beszélt nyugat-balkáni politikusoknak
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)
Várhelyi Olivér elmondta: csalódást keltő volt, hogy októberben a tagállamok nem döntöttek arról, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. (Ez főként Franciaország ellenállása miatt történt.) Várhelyi ugyanakkor reméli, hogy megszületik a politikai megegyezés még a jövő májusi zágrábi Balkán-konferencia előtt. Ebben kulcsszerepe lesz a soron következő horvát uniós elnökségnek.
A magyar biztos beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a jövő év elején mutatja be elképzeléseit a balkáni bővítésről. Ennek országonként kell tartalmaznia, hogy milyen gazdasági reformokra, intézményi átalakításokra van szükség, beleértve a jogállamiság alapjainak megteremtését is.
Mint mondta, az előrehaladás legjobb mércéje a gazdasági fejlődés üteme, a növekvő jólét és életminőség, valamint a régióban élők szabadsága. Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy mindez nem az EU-nak, hanem a Nyugat-Balkán polgárainak fontos. Az Unió ugyanakkor azt szeretné, hogy ezek az államok már most csatlakozzanak a nagy, közös európai projektekhez, példaként említette a green dealt, a digitális menetrendet és a transzeurópai hálózatokat. „Ezek elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést is" – mondta Várhelyi.
A tanácskozáson felszólalt David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is, aki azt mondta, számára elsődleges szempont a Nyugat-Balkán uniós integrációja. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a csatlakozási folyamat minél előbb és sikeresen lezáruljon.