Kövesi: Nem olyan ügyészség kell, aminek örülünk, hogy van, hanem olyan, ami hatékony
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Illegális bevándorlás: Marokkó nélkül kezelhetetlen lenne a helyzet a Kanári-szigetek elnöke szerint
- Örményország szerint lezárulhat a kaukázusi konfliktus, hajlandóak békét kötni Azerbajdzsánnal
- Varga Mihály berágott, elmondása szerint álhíreket terjesztenek Magyarországról
- Joe Biden ijesztő kijelentést tett, azonnali menekülésre szólította fel az embereket
- A jogállamiságot vizsgáló EP-képviselők szerint Magyarország ma nem tudna csatlakozni az EU-hoz
- Váratlanul meghalt a 25 éves TikTok-sztár, akinek milliós követőtábora volt
- A Vatikáni Bank rossz szemmel nézte Rómeó és Júlia frigyét
- Szijjártó Péter: Ukrajna NATO-csatlakozása a harmadik világháború kirobbanásához vezetne
- „Egyszerűen borzalmas” – majdnem elsírta magát élő adásban az ismert meteorológus
- Orbán Viktor a migrációról: Mellkasig állok a vérzivatarban, de igazam lesz
Nagyok az elvárások az állampolgárok részéről a jövőre felálló Európai Ügyészséggel szemben, mondta kedden Laura Codruţa Kövesi, az ügyészség megválasztott elnöke az Európai Parlamentben. Kiemelte: szeretné megtartani az intézménybe vetett megelőlegezett bizalmat. Felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletére, mely a munkájához elkerülhetetlen lesz. Hozzátette: mentalitásváltást szeretne elérni ezen a területen az Európai Unióban.
A tagállamoktól is szoros együttműködést vár el:
Életem felét ügyészként töltöttem. Tisztában vagyok a kihívásokkal, amelyek csak csapatban leküzdhetőek: közösen a delegált ügyészekkel, az EU-s intézményekkel és mindenkivel, akinek fontos a jogállamiság.
– fogalmazott. Az európai ügyészség fő szerepe az lesz, hogy bűnügyi nyomozásokat hajtson végre, elsősorban az EU-s forrásokkal kapcsolatos visszaélések esetében, megerősítse ezen ügyek kivizsgálásánál az együttműködést a tagállamok között, és visszaszerezze a visszaélések során ellopott pénzeket.
Leszögezte, hogy feladatuk kizárólag az, hogy a már megtörtént bűncselekményeket kinyomozzák, nem pedig az, hogy azokat megelőzzék.
Készíthetnek azonban bizonyos statisztikákat, amelyek alapján végezhetnek megelőző tevékenységeket. A bűntettek elemzésekor az a céljuk, hogy feltárják, melyek a legnagyobb kockázatok és gyengeségek az EU-s alapok felhasználásánál.
A korrupció okozta károk megtérítése is fontos feladata lesz az ügyészségnek, mely a tervek szerint 2020 novemberétől állna munkába.
Aggódik, hogy elég forrása lesz-e az ügyészségnek
Laura Codruţa Kövesit leginkább az nyugtalanítja, hogy az Európai Ügyészség elegendő forrást kapjon működéséhez. Az elmúlt időszakot azzal töltötte, hogy felbecsülje, mekkora munkamennyiség jut majd évente az ügyészségének: szerinte
ez több, mint ezer ügy is lehet.
Abból adódhatnak nehézségek, hogy az Európai Ügyészségnek elmondása szerint 29 munkatársat szánnak, akiknek több, mint fele adminisztratív munkát fog betölteni. Mindössze négy operatív munkatárs lesz, akik a befutó ügyeket ellenőrzik majd.
Kövesi felhívta a figyelmet, hogy több erőforrást kell biztosítani az új intézménynek:
A költségvetési tárgyalások során fel kell tenni a kérdést: olyan főügyészséget akarunk, amire azt mondjuk, hogy hurrá, létezik, vagy olyat, ami hatékony.
Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e hatáskörüket növelni, azt válaszolta: arra mindenképp külön szakemberekre lenne szükség, különösen, ha például a terrorista bűntettek után is nyomozniuk kell majd.
EP-képviselők: Nem elég jó az uniós korrupcióellenes szabályozás
Egy, a Reutersnek adott interjúja alapján igazi eredményekre csak két, három év múlva lehet számítani, amikor a bíróságok meghozzák végső ítéleteiket.
Kövesi a parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) ülésén vett részt, ahol parlamenti képviselők kritizálták, hogy az EU-nak nincs átfogó korrupció-ellenes stratégiája, a szervezett bűnözés elleni jogi keretrendszernem határozza meg magát a jelenséget. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ennek a jogi keretnek inkább az őslényparkban lenne a helye, mert a szabályozandó terület újdonságaihoz képest régen, 2008-ban lépett életbe.
Az EP-képviselők egy lapon tárgyalták a korrupció és a szervezett bűnözés kérdését: szerintük
a szervezett bűnözés épp a korrupció révén, a politikai elit támogatásával működhet nagy sikerrel.
Az Eurojust elnökhelyettese, Klaus Meyer-Cabri szerint a korrupció sok esetben életformává válik. Minden európai országban jelen van, de bizonyos esetekben a rossz kormányzás olyan méreteket ölt, ami aláássa a gazdasági növekedést és a polgárok bizalmát az állami intézményekkel szemben.
Magyarországon nem nyomozhat az Európai Ügyészség
Laura Codruţa Kövesi Románia korrupcióellenes hivatalának vezetőjeként vált ismertté Európa-szerte. Hivatali ideje során elképesztően sok polgármester, bíró vagy miniszter ellen indított vizsgálatot. Ezzel múlt év júliusában kihúzta a gyufát a román baloldali kormánynál és végül eltávolították posztjáról. Később azonban a román kormány tiltakozása ellenére is megválasztották az Európai Ügyészség élére.
Az Európai Ügyészséghez huszonkét EU-s tagállam csatlakozott, Magyarország nem lépett be, azzal az indoklással, hogy az ügyészség a tagállamok kompetenciája kell, hogy maradjon.
Codruța Kövesi mandátuma hét évre szól, és európai főügyészként az lesz a feladata, hogy nyomozzon az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció, pénzmosás ügyében, az elkövetőket pedig büntetőeljárás alá vonja.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !