Német képviselő: Szerződésszegők lennénk, ha kilépnénk a nagykoalícióból
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Meg kell műteni Benjamin Netanjahut
- A felrobbant gép egyik utasa utolsó üzenetében utalt arra, mi okozhatta a balesetet
- Csúnya kézírása miatt távozott üres kézzel egy bankrabló az Egyesült Államokban
- Meghalt Charles Dolan, az HBO alapítója
- Megszólaltak a szlovén hegyimentők, így zajlott a magyar túrázók mentése az Alpokban
- Hatalmas válság van kibontakozóban Európa szomszédságában
- Egy kisgyerek majdnem belezuhant a világ egyik legaktívabb vulkánjába
- Szergej Lavrov: Mindenhonnan ki kellene tiltani Zelenszkijt az öltözéke miatt
- Öngyilkossági hullám az ukrajnai háború legújabb borzalma
- NATO-források szerint Oroszország meg fogja támadni Finnországot
A mai nap után mindkét pártelnök álláspontja távol áll attól, hogy kilépjenek a nagykoalícióból. Néhány órán belül gyorsan felfogták, hogy a párt nagy része nem akar kilépni a kormányzás felelőssége alól
– szögezte le az EUrologusnak Ulrich Freese, a német szociáldemokrata párt, az SPD német szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselője. Szerinte az elmúlt két évben szociáldemokrata szempontból sok ügyet sikerre vittek, de még állnak előttük nyitott kérdések: ilyen például az alapnyugdíj ügye, ami az alacsony nyugdíjjal rendelkező német nyugdíjasoknak járna, különösen azoknak az idős, egyedülálló nőknek, akiket leginkább sújt az időskori szegénység.
Szerinte a szociáldemokratákat különösen tehát az győzte meg a német kereszténydemokrata pártokkal kötött koalícióban való maradás mellett, hogy az ehhez hasonló, saját javaslataikat nem sikerülne megvalósítaniuk, ha kilépnének a közös kormányzásból.
A másik ok jogi eredetű:
A KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS SZERINT UGYANIS NEM LEHET ÚJRANYITNI AZOKAT A KÉRDÉSEKET, AMIKRŐL MÁR MEGÁLLAPODTAK.
Ha a koalíciós tárgyalásokon még nem szereplő kérdés bukkan fel, arról lehet tárgyalni, de most olyan ügyekről folyik a vita, amiket már annak idején is felvetettek. Ilyen például a minimálbér kérdése: „Szerződésszegők lennénk, ha emiatt szállnánk ki, ezt az új vezetők is jobban megértik, mint azelőtt bármikor. Ahhoz, hogy szavahihetőek maradhassunk, nem mondhatjuk azt, hogy most újra tárgyalni akarunk.”
Freese elmondása szerint a szociáldemokraták szívesen kiharcolnák a minimálbér emelését 9,19 euróról 12 euróra, de ezt nem tudták keresztülvinni tavaly év elején, amikor a koalíciós szerződésről tárgyaltak. A klímavédelmi csomag már akkor is fontos szerepet kapott az egyeztetéseken, új kérdésekről pedig a parlamenti képviselő nem tudott beszámolni.
A politikus nem látja azt, hogy az új pártelnökökkel áttolódott volna a hatalom az SPD bal szárnyára: szerinte az SPD mindig baloldali ügyeket képviselt és amit az új pártvezetők követelnek, azokban semmi új nincs.
Az SPD újonnan megválasztott, baloldali pártklubba tartozó két társelnöke, Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken kezdetben kritizálta a kormánykoalícióban való részvételt, emiatt esélyesnek látták a német kormány szétesését. A pártelit tiltakozása miatt azonban a koalíció szétverésétől elhatárolódtak.