Index Vakbarát Hírportál

Hetes cikk: Kedden másodjára felel Varga Judit a minisztertársai kérdéseire

2019.12.09. 20:05 Módosítva: 2019.12.09. 21:32

További Eurologus cikkek

Tovább a rovatra

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról fog Varga Judit igazságügyi miniszter európai kollégái előtt beszámolni kedden. A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás szeptemberben lépett új szakaszba, amikor az Európai Unió Tanácsában az első meghallgatást tartották. Az illetékes uniós miniszterek akkor általános kérdéseket tettek fel Vargának a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A mostani, 

második meghallgatást kifejezetten az igazságszolgáltatás, a sajtó- és akadémiai szabadság témáinak szentelik.

Az EUrologus úgy tudja, hogy a keddi meghallgatást továbbra is a majdnem másfél éve készült Sargenti-jelentésre alapozzák majd, de ez nem zárja ki, hogy a miniszterek az azóta történtekről is kérdezzenek.

A tanácsülés előtt Varga egyes uniós miniszterek és az ügyért az Európai Parlamentben felelős két képviselővel fogja a témát megvitatni egy munkareggelin. Az informális megbeszélésen Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő vesz majd részt, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet, illetve az EP jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

Mindenkinek elküldték a nagy cáfolatot

A magyar civil szervezetek szerint lényegében semmi sem igaz abból a dokumentumból, amelyben a kormány egy csaknem 160 oldalon foglalta össze a 7. cikk szerinti eljárást megindító úgynevezett Sargentini-jelentésre adott válaszát. 

A dokumentum állításait olvasva a civilek szerint úgy tűnhet, Magyarországon minden rendben van, kiválóan teljesítünk minden olyan területen, amelyet az Európai Parlament jelentése problémásnak talált. Csakhogy ez, mint azt 8 civil szervezet egyöntetűen állítja: hazugság. A civilek még szeptemberben készítettek egy angol nyelvű háttéranyagot, melyben 12 tematikus fejezetben „pontról pontra cáfolták a szerintük félrevezető, csúsztatásokkal teli, olykor konkrét hazugságokat tartalmazó magyarázkodást”.

Az anyag többek között az alkotmányozás folyamatával, a választási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a korrupcióval, a médiaszabadsággal, a felsőoktatással és az MTA-val, az LMBTQ közösség jogaival, a nemek közötti egyenlőséggel, a civil szervezetek és a menekültek, menedékkérők helyzetével is foglalkozik, sok konkrét esetet, de egyes alkotmányos és sarkalatos jogi problémát is konkretizálva.

A civilek célja az volt, hogy az uniós tagországok képviselői és minden Magyarország iránt érdeklődő számára egy dokumentumban gyűjtsék össze a kormány hamis állításait és azok tényeken alapuló cáfolatát.

Ezért – mint az Index kérdésére Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, mindenkinek elküldték az anyagot, aki kérdéseket tehet fel a kormánynak, és részese az eljárásnak.

De tisztázó jelentésük összefoglalóját magyarul, összefoglalóval is közzé tették azért, hogy mindenki megismerhesse Magyarországon. Azt is közölték, ugyanezért a célért, illetve hogy a magyar kormány hamis, megtévesztő kommunikációja a belföldi közvélemény számára is világossá váljon, nyilvános beszélgetéseket szerveztek eddig már Pécsen, Budapesten és Debrecenben is. A következő ilyenesemény december 12-én lesz, a szegedi Grand Caféban.

A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament indította el tavaly novemberben. Delbos-Corfield az EUrologusnak korábban elmondta: az EP szakértői is szerettek volna részt venni a tanácsi meghallgatáson, mivel jelentéstevőként jobban ismerik az ügyet sok európai miniszternél. Kompromisszumos megoldásként választották végül a munkareggelit.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország egyik legnagyobb célkitűzése az volt, hogy áttörést érjenek el a jogállamiság védelmének érdekében. A keddi meghallgatás eredménye is meghatározza majd, hogy a januártól soros horvát elnökség hogyan viszi majd tovább az ügyet.

Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon. Ezután miniszterek egyharmadának vagy a Bizottság javaslata alapján, az EP-képviselők kétharmadának a jóváhagyása után az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé kerül az ügy. Ha a testület egyhangúlag úgy dönt, hogy valóban sérül a jogállamiság Magyarországon, akkor a Tanács minisztereinek minősített többsége felfüggesztheti Magyarország szavazati jogait, azaz kizárja Magyarországot az uniós döntéshozatalból.

Mint az elképesztően bonyolult eljárásrendből is látszik, a hetes cikk szerinti eljárásban minimális annak a kockázata, hogy egy országot kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Nem is ez a mechanizmus célja, hanem hogy a folyamatos konzultációval – mint amilyen a most szeptemberi és a keddi meghallgatás is –  

rábírják a tagállamot arra, hogy a kifogásolható jogszabályokon és intézkedéseken változtasson a jogállamiság védelme érdekében.

A magyar meghallgatás után a lengyel jogállamiság kérdéseivel folytatódik a tanácsülés, ahol a lengyel miniszter is elmondhatja az álláspontját az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ítéleteiről. A nap további részében pedig az állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki csúcstalálkozóját készítik majd elő az uniós miniszterek: az Európai Zöld Megállapodás és a 2021–27-es uniós keretköltségvetés tervezetét, illetve az Európai Bizottság 2020-as programját vitatják majd meg.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!



Alföldi Róbert-Főszerepben
Alföldi Róbert
Főszerepben
8901 Ft
Alekszej Navalnij-Hazafi
Alekszej Navalnij
Hazafi
6300 Ft

Rovatok