- Külföld
- Eurologus
- Zöld Index
- eurobarometer
- európai parlament
- közvélemény-kutatás
- klímaváltozás
- emberi jogok
Az emberi jogok védelmét tartják a legfontosabb értéknek az EU-ban
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Véres kézzel ütötte a magánzárka falát a német nő, akit egy hónapja tart fogva az amerikai bevándorlási hivatal
- Volodimir Zelenszkij fejet hajtott Donald Trump előtt
- Szijjártó Péter a Biden-kormányzat „bosszújának” következményeiről tárgyal Washingtonban
- Schiffer András: Zelenszkij gyújtotta meg a kanócot, Trumpék nem készültek show-műsorra
- Lech Walesa kőkemény üzenetet küldött Washingtonnak
- Így védené meg magát az Európai Unió, ha Donald Trump magára hagyná
- Agyvérzést kapott egy képviselő, miután tojásdobálás és verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Diplomáciai vihar: bekérették a magyar nagykövetet Boszniában Magyar Levente kijelentései miatt
- Továbbterjed Japán történelmének egyik legsúlyosabb erdőtüze
- Donald Trump végzetes lépésre készülhet, hatalmas a nyomás Ukrajnán
Az Európai Parlament szokásos őszi Eurobarométer felmérésében többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen uniós értékeket tartanak fontosnak az európaiak. A válaszadók első helyre sorolták az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), utána a szólásszabadságot (38 százalék), majd a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki.
Magyarország esetén ez a sorrend kissé módosul: az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).
Az is kiderült, hogy az európaiak 59 százaléka támogatja országa uniós tagságát. Ugyanakkor
a magyarok 66 százaléka szerint jó dolog az EU részének lenni.
A felmérés készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a tavaszi európai parlamenti választások pozitív hozadéka is, hiszen azon nőtt a választási részvétel a korábbi szavazásokhoz képest. Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpontos emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Magyarországon ez az adat még nagyobb növekedést mutat: 12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb Európai Parlamentet várók aránya.
A jelentés része volt, hogy milyen területen várnak el sürgős lépéseket az Európai Parlamenttől az emberek. Ezeket az adatsorokat korábban már nyilvánosságra hozták, itt számoltunk be róluk.
Ennek legfőbb megállapítása, hogy az éghajlatváltozás vált a legfontosabb üggyé az európaiak és a magyarok számára is. Viszont a migráció sem általában az EU-s, sem pedig a magyar válaszadók körében nem szerepelt olyan témaként, mint amivel sürgősséggel kellene foglalkozni.