El akarta hagyni az üléstermet Kovács Zoltán Soros-kórusos tweetjei miatt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a magyar jogállamiságról szóló meghallgatás után, tudta meg az EUrologus. 

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit igazságügyi miniszternek az uniós miniszter kollégái kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi három témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága.

Az EUrologus úgy értesült, hogy a meghallgatás után, mikor már a lengyel jogállamiság ügyét tárgyalták, Asselborn miniszter magyarázatot és bocsánatkérést követelt Kovács Zoltán tweetjei miatt. Kovács ugyanis Soros embereinek nevezte  az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőit a közösségi médiában közzétett posztjaiban.

Asselborn nemcsak a tartalmat kifogásolta, hanem azt is, hogy a zárt ülésről a közösségi médián át szivárogtat ki a magyar kormány képviselője információkat. Mivel ő személyesen nem ismerte Kovácsot, azt követelte, hogy az illető hagyja el a termet – de a kormány nemzetközi szóvivője ekkor már nem volt a teremben.

Asselborn a vita végén még egyszer felhozta az ügyet, így a finn elnökség végül arra kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot és kérjen bocsánatot.  Az üggyel kapcsolatban kerestük Kovács Zoltánt is, de nem tudtuk elérni, mert – úgy értesültünk – utazik vissza Magyarországra. Amint sikerül vele beszélnünk, közöljük az ő álláspontját is.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kedd délután azt nyilatkozta az ügyről, hogy megnehezíti a helyzetet, hogy miközben a magyar delegáció megpróbál válaszokat adni, az egyik tagjuk Twitter-kampányt folytat. A belga biztos kijelentette: folytatni fogják a hetes cikk szerinti eljárást a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében.

A hetes cikk szerinti eljárásra vonatkozó információnk szerint a zárt meghallgatás két órán át tartott, és a másfél éve elfogadott Sargentini-jelentés óta történt fejleményekre is rákérdeztek az uniós miniszterek – beleértve a bírói rendszer átalakítását és a több mint 400 kormányzati lapot tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával járó médiakoncentrációt is. A luxemburgi miniszter például a tudományos élet szabadságára és a CEU-ügyre kérdezett rá, míg dán kollégája a médiaszabadság iránt érdeklődött. Németország a tudományos kutatás átpolitizált finanszírozását firtatta, és a KESMA-ra is rákérdezett. Spanyolország a bírák kinevezéséről érdeklődött. A kelet-európai országoktól szokatlan módon a szlovén miniszter is aggodalmát fejezte a jogállamisággal kapcsolatban. 

A meghallgatásonVěra Jourová az értékek és átláthatóság portfólióért felelős uniós biztos és Didier Reynders is felszólaltak. Információink szerint a belga biztos beszéde részletesebb volt  Jourováénál, például a Handó Tünde alkotmánybírói kinevezési körüli vitákat és a bírósági rendszer átalakítását is jól ismerte.

Varga egy forrásunk szerint a korábbinál támadóbb hangnemet használt, és politikai érveket hozott fel. "Miért viselkednek úgy, mint a magyar parlament felsőháza?" - kérdezte meg jelen lévő a miniszterektől és két biztostól.

A kormánymédiának adott exkluzív sajtótájékoztatóján Varga Judit - az MTI beszámolója szerint - azt mondta, Európát felosztották jó és rossz tagállamokra, és a kérdések kioktató stílusát is visszautasította.