Legalább 17 európai országból érkeznek bírók és ügyvédek Varsóba, hogy a szombat délutáni tüntetésen kifejezzék a szolidaritásukat a lengyel kollégáik iránt. A parlament felsőháza a jövő héten szavaz a törvényről, ami súlyosan korlátozza a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

Az „Ezer Talár Menete” névre keresztelt eseményen a bírósági egyenruhájukban fognak csendben menetelni a jogászok. Többek között magyar, francia, német, holland, ír, görög, török, norvég, spanyol, portugál és olasz bírák jelezték a részvételüket.

A szenátus meghívására csütörtökön és pénteken a Velencei Bizottság szakértői látogattak el Lengyelországba, hogy kivizsgálják a helyzetet. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete a jövő hét második felében publikálja a jelentését a lengyel igazságügyi reform újabb eleméről.

A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak. 

Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot

– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, és arra is rámutatott, hogy a tagállamok és jogrendszerük között fennálló kölcsönös bizalomért minden országnak tennie kell.

Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is.

Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is: 

A testület állásfoglalása szerint a legújabb törvény:

• pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot,
• lényegében kísérlet arra, hogy elhallgattassa a bírókat,
• több ponton ellentmond az uniós jognak,
• megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben (ezt az alapelvet minden tagállam elfogadja az EU-csatlakozáskor),
• nagy valószínűséggel újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet,
• hosszabb távon pedig ahhoz, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ennek ellenére a kormánypárti többségű szejm még a karácsonyi szünet előtt megszavazta a törvényt, ami a jövő héten kerül a szenátus elé.

Hetes cikk az igazságszolgáltatás védelmében

A Jarosław Kaczyński vezette Jog- és Igazságosság Párt (PiS) azóta dolgozik az igazságügy átalakításán, hogy 2015 októberében hatalomra került. A lengyel kormány célja hivatalosan az, hogy hatékonyabbá tegyék az igazságszolgáltatást, felszámolják a korrupciót és eltűntessék a kommunizmus maradványait a rendszerből.

Ezt azonban a kritikák szerint olyan intézkedésekkel akarják elérni, amelyek súlyosan csorbítják az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus alapelvét azáltal, hogy erősítik a kormány és a törvényhozás befolyását a teljes intézményrendszerben.

Az Európai Bizottság 2017 végén indította meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Az első évben a Bizottság és a lengyel kormány leegyszerűsítve csak „leveleztek” egymással: a Bizottság hivatalos magyarázatot kért egyes törvényekre, és ajánlásokat tett a lengyel kormánynak. Júliustól aztán a finn elnökség három alkalommal is napirendre vette az ügyet – legutóbb éppen azon a napon, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter is felelt európai kollégáinak a magyar jogállamiság védelmében folyó hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán.

A magyar és lengyel hetes cikk szerint eljárás között két alapvető különbség van:

• a magyar eljárást az Európai Parlament kezdeményezte a Sargentini-jelentés elfogadása után, míg a lengyel jogállamiság védelmében az Európai Bizottság indította el a procedúrát,
• a magyar ügyben összesen 12 témakört vizsgálnak, amelynek egyike az igazságszoltatás függetlensége, míg Lengyelország esetében csak erről az egy területről van szó.

A jövő héten az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalják majd. A tervek szerint egy nappal később egy olyan határozatról szavaznak majd, ami felszólítja az Európai Unió Tanácsát: hozzon végre érdemi döntéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

Az EU Bírósága is elítéli a reformot

Ezzel párhuzamosan az elmúlt években több, a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdésben is ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.

• Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, mert a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályok ellentétesek voltak az európai joggal. Júniusban a legfelsőbb bíróság, novemberben pedig az általános bíróságok tagjainak ügyében született döntés, amely a lengyel kormány intézkedéseit elmarasztalta.
• Három lengyel bíró előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be, amelyben azt kérdezték az Európai Unió Bíróságától: független-e a legfelsőbb bíróság fegyelmi és kinevezési tanácsa, amelynél a bírák helyett a parlament alsóháza jelöli a tagokat. Itt az uniós intézmény ítéletében csak támpontokat adott a végső döntés meghozatalához, de a kérdést visszautalta a lengyel legfelsőbb bírósághoz.

A kötelezettségszegési eljárásoknál hozott ítélet szerint az intézkedések kombinációja jogos kétségeket kelthet, hogy az új rendszer valójában arra irányulhat, hogy

lehetővé tegye az igazságügyi miniszter számára, hogy az újonnan meghatározott rendes nyugdíjkorhatár elérésekor eltávolítson bizonyos hivatalban lévő bírói csoportokat, miközben másokat hivatalban tart.

 Az Európai Bíróság támpontjai alapján az újonnan kialakítandó fegyelmi tanácsról pedig december elején hozott ítéletet a legfelsőbb bíróság, amelyben kimondta, hogy

nem szolgál elegendő bizonyítékkal arra, hogy független lenne a törvényhozó és végrehajtó (politikai testületektől).

Ennek ellenére december 12-én a törvényt elfogadták. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy alaposan vizsgálják az ügyet. Elképzelhető, hogy hamarosan a fegyelmi tanács miatt is kötelezettségszegési eljárást indítanak Lengyelország ellen.

Az uniós tagság a tét

Bár a hetes cikk szerinti eljárás egyelőre csak az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálja, egyre több szabadságjog sérül Lengyelországban. A média függetlenségével kapcsolatban is egyre komolyabb aggályok merültek fel, míg decemberben a szexuális kisebbségekért állt ki az Európai Parlament azzal, hogy határozatban ítélte el a lengyelországi „LMBTI-mentes övezetek” gyakorlatát. 2019-ben ugyanis mintegy 80, zömében délkelet-lengyelországi település nyilvánította magát „LMBTI-ideológiától mentesnek”. 

A szombati tüntetés már nemcsak egy-egy törvény elleni tiltakozásról szól, hanem Lengyelország jövőjéről és uniós tagságáról. A magyar és lengyel hetes cikk szerinti eljárásban közös, hogy a hosszadalmas és bonyolult